Hát a legnagyobb meglepetés az volt, mikor Gábor végre kinyögte, hogy alakulóban van neki egy új kapcsolat. Sokat nem akarok róla beszélni, örülök, hogy a gyógyulás útjára léptem. Igazából, mikor megtudtam, közel voltam az idegösszeomláshoz. Anya pofozott szó szerint helyre mielőtt begörcsöltem volna. Azóta eltelt négy nap és már nem vág padlóhoz olyan hamar. Persze ezt is nehéz elérni. Kicsit még instabil vagyok ezügyben.
Barátok segítettek, a szüleim és én is próbáltam kimászni a gödörből. Gábor teljesen barátként kezel, legalábbis úgy érzem. Számíthatok rá ebben-abban. Például ha nyomtatnom kell valamit. Csak a csajt ne hozza szóba. És ne is akarja nekem bemutatni vagy megjelenni olyan helyen ahol én is ott vagyok. Erre még nem vagyok készen. Ma tudtam először normálisan enni azóta, hogy megtudtam.
Minden esetre bulizni voltam és próbáltam ráhajtani Csabira. Feljött hozzám az apartmanszobámba, hogy lehozz a akabátját. Megakartam muattani neki a szakestes képeket amiken rajata van. Szívesen megnézte. Bementem a szobámba, hogy bekapcsoljam a laptopot. Ekkor leoltotta a villanyt.Meglepődtem és reflexből cselekedtem. (Hát nem kellett volna! ) 🙂
-Várj, felkapcsolom a kisvillanyt – mondtam.
Többek szerint itt csesztem el az éjszakámat. Igen, az volt a tervem, hogy ráveszem, maradjon itt velem. Talán összegabajodhattunk volna. De sajnos nem jött össze. Vibrált köztünk a levegő, de mind a ketten agyon gondolkodtuk a dolgokat. Én próbáltam adni alá a lovat, hogy próbálkoztunk, de elég sután viselkedtünk. Lett volna rá esély, hogy maradjon…de sajnos nem. Távozott a szobából én pedig már nem mentem vissza a buliba. Meg vártama szobatársamat, mert nem volt kulcsa. Elég részegen érkezett meg és még hányt is, kétszer. Mielőtt lefeküdtem aludni, átgondolva rájöttem, hogy jobb, hogy nem maradt ott Csabi. Nem tudtunk volna nyugodtan manőverezni. Elvégre Mariann utánna fél órával esett be egy barátja kíséretében aki felkísérte, hogy ne legyen baja. És a hányás is zavaró lett volna. Ráadásul meg sem tudtam fürödni és nem is borotválkoztam. Semmi sem véletlen. Ha az Sors úgy akarja, meg fog történni. Nagyon rákattantam. A bennem élő szexőrült nagymacska ismét áldozatot talált magának. Sosem én irányítottam őt. Egyszer felébred, elszabadul, szimatol, majd kipécéz magának valakit és azt addig kerülgeti, ameddig be nem cserkészi. Nehezen uralkodom rajta. Ösztönlény!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: