Szerdára a tetőfokára hágott az izomlázam! Nyögve másztam ki az ágyból, melyen, mit ad Isten, keresztbe ébredtem:) Mariann már ébren volt és éppen teát készített magának. Mikor rám nézett, mosolyogva megcsóválta a fejét.
-Na nehogy már ennyire kikészülj a szextől – vigyorgott.
Nem feleltem, csak mosolyogva elcsoszogtam a WC-ig.
-Körülbelül úgy érzem magam, mint egy hadirokkant – mondtam, miután visszajöttem. Erre Tündi barátnőm csak ennyit kérdezne:
“Most panaszkodsz, vagy dicsekszel?” Van benne valami. Mariann korábban elment, nekem elmaradt az első órám, de így is késésben voltam, mikor elindultam. Fülemben az MP3 lejátszón Mester Tamás: Szabadítsd fel! című száma szólt. És csak most értettem meg igazán. Felszabadultnak éreztem magam, szabadnak, ellenállhatatlannak és legyőzhetetlennek! Legszívesebben az ég felé kiáltottam volna teli torokból, hogy…
-Szabad vagyok! Szabad vagyóóóók!!!!
De egyelőre csak magamban ujjongtam. Feloldódott bennem valami. Valami rossz, régi dolog, ki tudja mennyi ideje cipeltem magammal. De hála Mikinek, ellazultam. Ő volt a tökéletes alany. Nem hinném, hogy egyhamar viszont látom, úgy tűnt, hogy ő sem akart mást, és nem erőltetett utána semmit. És én sem. Ez a felfogás a legjobb. Különben bele is őrülhetnék a féltékenységbe, hogy rajtam kívül még hány lánnyal teszi meg. Mert azt Mariann is megmondta, és én is tudom, hogy ha alkalma nyílik rá, akkor megteszik. Egy biztos! Ennek tudatában nem normális az a nő, aki megengedi magának, hogy beleszeressen, vagy ragaszkodjon hozzá. Én megengedem magamnak azt a luxust, hogy kalandként emlékszem vissza erre az éjszakára. Örömmel, mosolyogva, mást nem is akarok. Ez erőt ad. Eldöntöttem magamban, hogy megpróbálom követni a következő kapcsolatomban. Mármint, hogy ne ragaszkodjak annyira a másikhoz. Minek zárjam kalitkába, én sem szeretem. Ha szeret, úgy is visszarepül hozzám:) De az még messze van.
Eljött a tavaszi szünet, s talán nem hiába most történt meg. Több, mint egy hétig itthon leszek, kitéve bárminek. De akkor is jobban érzem magam azzal a tudattal, hogy tovább léptem, más karjaiban voltam, és már csak a szép emlékek kötnek Gáborhoz. Semmi más!!!
Néha Rád nézek, mi történt Veled…..látom mozgalmas volt az elmúlt pár nap:) Mindenesetre megint csak versben tudok kommunikálni Veled, mert ha szabadság, akkor kék madár. S mit adj isten van ilyen versem, ami nagyon picit visszaadhat az érzéseidből:)
Egyébként ha szereted Nightwisht, az egyik számuk ihlette, kitalálni nem lesz nehéz az illető dalt:)
Középkor
Feletted csak a csillagos ég s néhány falevél,
Fényport szórnak Rád, körülvesz a fény.
Néha egyedül érzed magad, egy utazó vagy a sötétben,
Nincs körülötted senki, csak sűrű árnyakat érzel.
Szomorúság veszi át helyét az emberi szívben,
Pár ezer év s még néhány száz, ennyit éltél.
Hátranézel, vöröset látsz, s véres feketét,
Lehunyod szemed, beutazod a napestét.
Az istenek elhagyták a Földet, szakad fel Belőled,
Kitárod karod, pörög tested s felfelé nézel,
Forog az ég, gyűrűznek az apró fénypontok,
Kiáltasz, egy pillanatra elájulsz, térdre rogysz.
Felemeled fejed, szédülsz, bár nem adod fel,
De semmi fény, árnyékot vet a fekete lég.
Az igazság suhogó köpenye arcod előtt lebben,
S alakja eltűnik a tölgyfaerdő mélyén, csendben.
Szeléna is lassan elhagyja az égi ösvényt,
S akkor végleg magadra maradsz, törékeny lény.
Kivánnád, hogy ne történjen mindez,
Legyen új nap, új esély, ne legyen félelem.
De nincs hajnal, madárcsicsergés, harmat,
Vöröslő csík az ég alján, a közelgő nappal.
Valami történt, míg aludtál, s Te nem értesz semmit,
Rémálmaid válnak valóra, lényei az erdőt ellepik.
Erőt merítesz önmagadból, s táplálod magad,
Szabadnak születtél, karcsú kék madárnak,
Hogy énekelj, s feltámassz mindent, mi halott,
Hogy forró lélegzeteddel felébreszd az alvó napot.
Ciao:
N
Kedves N!
Köszönöm, hogy így törődsz velem 🙂 Igen, mozgalmas volt a pár nap. Bár, mióta itthon vagyok sok minden nem történt 🙂 Talán majd szerdától. Ugyanis attól lesz a barátnőimnek is szünet. A vers nagyon tetszett. Igen, valamit valóban visszaadott az érzéseimböl. Még nem hallgattam nightwish-t, de majd töltök le magamnak és meglátjuk 🙂