Bagzó macska

 Azt hiszem kezdek megkattanni. Nagyon magukkal ragadtak a hormonjaim. Remegek, ráng az alhasam, kaparni tudnám a falat, és minden pasira olyan szemeket meresztek, akár egy bagzó macska. Kezd roppantul idegesíteni! Főként azért, mert újra kezd a szememben vonzóvá válni Csabi barátunk. Erre protokoll órán ébredtem rá. Ő tartott kiselőadást. Csak néztem őt, keresztbe raktam a lábaimat, hogy enyhítsem a lüktetést. Markolásztam a kezemben lévő tollat, és igyekeztem elhessegetni a pajzán képeket a fejemből. De nem sok sikerrel! Ez az az időszak, amikor legszívesebben fülön csípném a legelső kartávolságban lévő vonzó férfi ismerősömet és elrángatnám a szobámba, majd az ágyamra lökném! Azután nincs kegyelem! De hiába jöttem rá, hogy képes vagyok csak a sex kedvéért ágybabújni egy férfival, még sincs annyi bőr a képemen, hogy füttyentsek… Gyere ember, meló van!  Az is igaz, hogy nem tarthatom magam féken futó kalandokkal. De még mindig nem érzem magam teljesen késznek arra, hogy bele ugorjak egy új kapcsolatba. Bár ma megfordult párszor a fejemben, hogy Csabival el tudnám képzelni a dolgot…de aztán rájöttem, hogy csak a sexhiány beszél belőlem. Hancúrozni bármikor képes volnék vele, de hosszútávon kinyírnánk egymást! Ebben biztos vagyok. Bár azt nem tudom, hogy miként viselkedik azzal a lánnyal, akivel jár. Nem faggattam ki senkit erről. Előadás alatt csak tovább szította bennem a tüzet! Néztem hosszú lábait, pólón keresztül a mellkasát és erős karjait. A névjegykértyákról beszélt és a hozzájuk tartozó francia rövidítésekről. Mikor az első szót kiejtette, összerándultam.

  -A rohadt életbe! -gondoltam. Na nehogy már a francia nyelv rám is ilyen olvasztó hatással legyen!

Persze jött a következő szó, majd még egy és még egy. Én pedig egyre szorosabban fogtam a tollat. Hatalmas szemekkel néztem rá. Ő pedig próbálta kerülni. Először figyelmen kívül hagytam. Már hozzá szoktam, hogy mellőz, vagy megijedt tőlem a múltkori hülyeségem miatt. De mikor észrevettem, hogy lopva, lopva rámnéz, majd félrekapja a tekintetét, elkezdtem gyanakodni. Lehet, hogy mégis csak tetszem neki valamilyen szinten?  Fogalmam sincs. Majd kiderül egyszer.

  -Miki puszilat – mondta Mariann tegnap este.

Benéztem hozzá a szobába.

  -Te hoztál szóba, vagy magától csókoltat?

Elmosolyodott.

  -Magától. 

  -Nem tudod, lett gond abból, hogy véletlenül megjelöltem? – kérdeztem a nyakamra mutatva, jelezvén, hogy mire gondolok.

  -Nem. Nem is vette észre a csaj. De kidobta.

  -Mármint a csaj?

  -Igen.

  -Tulajdonképpen nem is volt kapcsolat – mondtam. – Ami egyoldalú, az nem nevezhető járásnak. Én már csak tudom.

  -Na igen, az igaz.

  -De még mindig ott lakik? – Mariann bólintott. – Én nem tudnék a volt pasimmal együtt lakni.

  -Talán ilyen laza az értékrendje – felelte Mariann. – Ha már azt is elnézte, hogy Miki a saját lakótársával megcsalta.

Vállat vontam. Az ő életük. Én egyenlőre eleget küzdök a sajátommal. Másrészt, nem hinném, hogy sorkerülhetne köztünk még egy aktusra. Az már nem egyéjszakás volna. Bár ki tudja. Egyszer ezt már eljátszottam, három együttlét lett belőle. Bár én voltam akkor a hülye, hogy bele mentem Balázzsal. Ő volt életem első partnere. Tudom, hogy a legtöbb nőnek nem volt kellemes a szüzesség elvesztése. Nekem sem. És itt nem csak a fizikai fájdalomra célzok. Meg lettem alázva utána. Bár így visszatekintve semmit sem bánok. Az ember mindenből tanul.