(Élet a pasin túl) Lépések egy stresszmentesebb élethez

Én, mint Teréz anyu?

 Szakítottak. Többet nem kérdeztem. Nem akartam bántani. Tapasztalatból tudom, hogy nem túl jó ezekről a dolgokról beszélni. Ezért nem is keresem. Azt mondta, majd ha össze szedte magát, megkeres. Én nem erőltetek semmit. Komolyan. Ahogy visszaemlékszem, nem is volt olyan régen, hogy a szakítás utáni egy hónapban kerültem mindenkit, alig mozdultam ki otthonról és herótot kaptam a gondolattól, hogy bárki is hozzám érjen a másik nemből.


Robi csak gyógyulgasson. Nyalogassa a sebeit. A szakítás előzményeit nem ismerem, de azt hiszem egycipőben járunk. Elméletileg ezen a hétvégén itthon lesz. Gondolkodtam rajta, hogy esetleg sütök valami finomat, áthívom fílmet nézni, borozgatni, és ha gondolja, beszélgethetünk. De ezt csak akkor vetem fel, ha hétvégén megkeres. Tulajdonképpen sajnálom. Tényleg boldognak láttam. Mondjuk egyszer már szakítottak. Az ő szavaival élve: “törött pohárból nehéz inni“. Azért jó volna látni, hogy férfiszemmel milyen egy szakítás. Milyen azon az oldalon. A másikat ismerem. Gábor gyorsan túllépett. hohóóóó, de még milyen hamar, még jártunk, mikor megtette azokat a lépéseket a Köcsög Hörcsög!


Férfiak vajon hamarabb felépülnek? Izgat a dolog, de akkor sem erőltetem a találkozást. Valószínüleg nem lenne jó társaság. Ahogy olvastam iwiw-en, oda rakta a neve elé a szárnyavesztett jelzőt. Nehéz lehet. Én már könnyen beszélek, hogy tovább kell lépni, no meg a Föld azért nem fog megállni, mert ő megsérült! Én úgy, ahogy túltettem magam rajta. Érvényesüljön a Most hatalma! Tényleg szeretnék neki segíteni. Átölelném, vigasztalnám…de ő nem egy 5 éves gyerek, hanem egy lassan 24 éves fiatal férfi. És ahogy anyám is szokta mondani…


  -Mi tudjuk mi volna a megfelelő lépés, de nem szólhatunk, csak csendben nézhetjük, amint a másik a megoldás után tapogatózik. Nem avatkozhatunk közbe.


És igaza van. Én is végigjártam ezt a poklot. Bár sokan segítettek, köztük ő is. Neki is végig kell. Biztos, sok tanítást hordoz a számára. Különben miért történt volna meg? Még botorkál egy kicsit, össze szedegeti énjének darabjait, én pedig ott fogok állni mellette és fogom a ragasztós tubust!    

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!