vízválasztó

 Talán megkergültem egy kicsit. Nem tudom. Kavarognak bennem az érzelmek, emlékek, kezdek megbékélni Gáborral is. Egyenlőre nincs elég türelmem leírni, hogy miért fordul át bennem az izzó harag. De majd talán holnap.

Ma találkoztam egy régi barátnőmmel, akivel most kezdjük ismét megtalálni a közös hangot. Végül is jó fel eleveníteni a múltbéli emlékeket. Teáztunk, elmentünk sétálni a városba. Nono óv tőle, elvégre évekkel ezelőtt nagyon megbántott. De eltelt öt év. Nem lehet örökké haragudni. Jobb, ha az ember elsimítja a régi ráncokat. Talán előbb-utóbb Gáborral is működni fog 🙂  Megértem Nonot. De én úgy gondolom, hogy aki egyszer nagyon megégette magát, az óvatosan fog bánni a tűzzel. Én is így viselkedem Sacával. Jól érzem magam vele, de kicsit még óvatos vagyok. Majd minden alakul. Sokat sétáltunk, kicsit már hűvös volt. Kabát persze nem volt rajtam. Miért is lett volna…:)

Bementünk a Mekibe is enni. Mikor az ajtóhoz értünk, két alakot láttam mozgolódni a személyzeti bejáratnál. Oda néztem. Balázs állt kint a szemetesvödörrel a kezében. Beszélgetett valakivel, majd felénk nézett. Azonnal visszakapta a tekintetét.  Be is ment az épületbe, mi is. Beálltunk a sorba. Én óvatosan hátra lestem a konyha felé. Szőke feje nem bukkant fel. Megrendeltük az ételünket. Ekkor megláttam. Nem mozdult meg bennem feléje semmi. Csak magamban mosolyogtam. Míg ott voltunk, szinte elbújt. Jó kis párost alkothattunk Sacával a szemében. Elvégre mind a kettőnk oda volt érte egy időben. Én huzamosabb ideig és le is feküdtem vele. Nem mondom azt, hogy megbántam, már nagyon rég óta érett köztünk a dolog, de azt sem mondanám, hogy olyan egetrengető volt számomra. Ráadásul életem első szexuális aktusa. Sosem jöttem zavarba azóta sem ha találkozunk. Ő pedig egy ideje elkerült. De hát anya is megmondta:

-Ez a 2007-es év nagy vízválasztó lesz az emberi kapcsolatokban. Nem véletlen ha két ember szakítt, vagy összejön, vagy valaki újra felbukkant az életünkben.

Tehát nem voltam oda, hogy eltűnt az életemből. És az sem lehet véletlen, hogy Saca valamiért ismét feltűnt az életemben. Ahogy Robi sem. Remélem őt majálisra fel tudom bábítgatni. Lassan elő kéne merészkednie a csigaházból. 🙂 Én türelmes ember hírében állok. Ha valamiben nagyon biztos vagyok, hogy elérem, vagy megszerzem, azt bizony képes vagyok kivárni, akár ítéletnapig is 😀 Robival is ez a helyzet. Valami köztünk még bizony lesz 😀

Érzem. Bár, majd kiderül. Én tudok várni. Lehet, hogy most megint túl romantikus leszek, de úgy látom a helyzetem, mint ha egy lesben álló tigris volnék, aki meghúzza magát a bozótosban és várja, hogy a félénk kis diszkó elődugja az orrát. Akkor aztán becserkészem áldozatom 😀 Anyuval beszélgettem Robiról. És arról, hogy lehet megijedne tőlem az ágyban. Ő csak vigyorgott.

-Szerintem Robi kitűnő partnered lenne. Látom rajta, hogy temperamentumos. Te ki tudnád hozni belőle.

-Ezt akartam mondani. Hogy hiába mondja azt, hogy ő halvérű, ahogy annó a lépcsőházban a falhoz szorított és megcsókolt, nagyon tüzesnek éreztem. Ezek szerint partnerfüggő?

-Nyílván – vont vállat.

Hát akkor…továbbra is lesben állok. Van még egy…kettő…három…hét hónapom, hofy iéljem magam, azután elméletileg eljön az igazi szerelem…