Kedves N!
Miért gondolod, hogy kapkodom? Szerintem ez az egyetlen dolog, amit nem csinálok mostanában? Ráadásul fogzom is, ami érdekes, mert abszolút nem fáj! 🙂 Mineni azzal ijesztegetett annó, hogy mennyire fájt neki, mikor kinőtt a bölcsességfoga. Volt aki ecsetelésre járt, valakinek fel kellet vágni az ínyét, hogy tudjon nőni. Én pedig csak annyit vettem észre, hogy valami recés malai van hátul az ínyemen. Mintha szétnyílt volna. Mikor pedig megkapargattam a körmömmel, hát…volt meglepetés. Csont. Vagyis fog 🙂 Most ott tartok, hogy a két felső nekiindult 🙂 Bölcsülök 😀
Most itthon vagyok a hosszúhétvégére. Érdekes lesz. Valószínűleg az üzletben tevékenykedem majd, hiszen közel a ballagás. Kezdenek viszajáró vásárlóim lenni. Talán tényleg van tehetségem a virágkötészethez 🙂 Ki tudja. Kedvelnek. Az az igazság, hogy én igyelszem mindenkire egyformán odafigyelni. És teljesen őszinte mosoly ül az arcomra, mikor valaki átlépi a küszöböt. Utálom azt a helyzetet, mikot belépek egy üzletbe, az eladócsaj, aki anyi idős mint én, közönyössen felnéz rám a magazinja mögül, vagy a telefonbeszélgetésből és végigmér. Tipikusan az a kifejezés ül az arcukon:
-Már megint dolgozni kell?
Igaz, ők órakérben vannak, én nem 🙂 Az ember szereti, ha foglalkoznak vele. Úgy is megmondja, ha csak körülnéz, e akkor is készenlétben állok mellette.
Valamiért az a kósza gondolatom támadt, és egyre erősebb, hogy a nekem jósolt párt az üzletben fogom megismerni. Majd alakul, tudom, de ez az érzés nagyon erős 🙂
Mindenkinek kellemes napot kívánok! 
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: