Talán igazad van anya

 Találkoztam Robival kedden. Kicsit izgultam. Anyám előtte való este piszkálgatott.

-Nem lehet, hogy te szerelmes vagy?

Felvontam egyik szemöldököm, úgy néztem fel rá a bőrfotelemből.

-Honnan veszed?

-Az összes tünetét produkálod – kezdett el vigyorogni, majd két kezével ellenzőt formált szemei elé… – Robi, Robi, Robi, Roni, Robi….

A szemeimet forgattam.

-Ugyan. Vagy tényleg ennyire?

-Én úgy látom – mosolygott anya. – Csak nehogy túl nagy elvárásaid legyenek, aztán hasra ess.

-Nem hinném, hogy szerelmes vagyok. Meg tudom különböztetni az érzelmeket.

Folyamatosan ellenkeztem. Anya elnézően mosolygott. Szinte láttam a szemeiben:

-Te tudod Majci, majd szólj, ha magadnak is beismerted. Neked is könnyebb lesz.

-Te tudod – mondta helyette, majd megsimogatta  a hajamat, csókot nyomott a homlokomra és kifordult a szobámból.   

Másnap találkoztunk. Sétálni indultunk a városban. Közben be sem állt a szánk. Ezt jó jelnek vettem. Végülis mindig így voltunk, ahányszor csak találkoztunk. Rákérdeztem a szakítására is.

-Már egyikünk sem érzett a másik iránt semmit. Ha nem ő mondja ki, akkor előbb-utóbb én tettem volna – mondta.

Azt mondta, egyenlőre nem akar új kapcsolatot. Ebben egyetértettem vele. Bár rákérdezett, hogy én most, hogy állok ezzel.

-Az elején én is így voltam vele. De mostanra érzem, hogy szívesen tudnék magam mellett valakit.

Később az Erzsébetkertben ücsörögtünk egy padon.

-Tulajdonképpen én most bármilyen kapcsolatban benne lennék, de közölném a csajjal, hogy csak ennyi.

Itt úgy éreztem, hogy nekem célozza a dolgokat. Szöget ütött a fejembe, hogy akar tőle valamit, csak nem olyan rámenős, vagy bátor, hogy nyíltan kimondja. Talán azt várja, hogy én kezdeményezzek? Nem tudom. Ha így is van, lesz valami köztünk.

-Ezt megjegyzem – mondtam mosolyogva.

Ezen ő is mosolygott.

Elindultunk hazafelé. Neki angol vizsgára kellett készülnie. De örültem, hogy tudott időt szakítani rám. Lehet, hogy mégicsak szerelmes lettem? Vagy már voltam? Nem tudom. Minden esetre, ha az is vagyok, akkor okosan csinálom. Nincs kedvem újból szenvedni. Nem veszem túl komolyan a dolgot. Fogjuk fel játéknak, vagy újabb tanórának. Ha nem jön össze semmi komoly dolog köztünk, nem fogok pofára esni. Ennyi volt megírva nekünk odafönn!