Újra és újra ugyan az

 Nem tudtam vele találkozni. Ugyanis belenéztem  a tükörbe reggel és nem túlzás ha azt állítom, megijedtem a látványtól! Kb úgy festettem, mint Quasimodo női kiadásban. Na mondom, ennyire talán még sem elszánt András barátunk. Talán nem kellene mutatkoznom előtte. Úgyhogy lemondtam a talákkozót. KIcsit még sms-ztünk. Én orvoshoz mentem, kiderült, hogy vírusom van. Ez mehetett rá a szememre is. Kaptam szemcseppet és azt az utálatos Augmentin fílmtablettát. Már herótom van ettől az antibiotikumtól. évekig nyomták belém, de utálom!!!!UTÁLOM! Estefelé még írtam neki, hogy hív e valamikor. Azt üzente igen, de az letgyen meglepetés, hogy mikor. Én este tízig vátam, aztán próbáltam elaludni. Kb éjfél körül sikerült. Nem hagyott nyugodni valami rossz érzés. Persze, hogy Andrással kapcsolatban. Győzködtem magam, hogy meg tud várni. Hogy valóban járni akar velem. Szép lassan álomba szenderültem. És aznap éjjel Gáborral álmodtam. Álmomban elcsábított, és én örömmel mentem a karjaiba. Jó volt, élveztem az együttlétet. Talán még a valóságban is élvezném. Talán. Aztán jött egy váltás. Másnap valamiért a családjánál voltam, valamit segíteni. Ott már nem volt hajlandó se megismerni, se rám nézni, se köszönni. Ott volt a barátnője is. És magam is megdöbbentem, rá abszolút nem voltam dühös. Gábor a ocsiban ült és minket nézett. Én a csajjal beszéltem. Felvilágosítottaz erről az emberről. Csak akkor üvöltöttem, mikor a kocsi üvegen keresztül Gáborra néztem. Legszívesebben sírtam volna. De nem tettem. Mikor felébredtem, örültem, hogy csupán álom volt.

Megnéztem a telefonom, András nem keresett, még üzenetet sem írt. Mérgelődtem még egy sort. Tépelődtem. Végülis fő az egyenes kommunikáció. Üzenetet írtam neki. Próbáltam lazára venn8i, mint aki nem haragszik. De ha már egyszer úgy mutat be a barátainak, hogy ő a barátnőm, akkor némi számadással tartozik. Gondoltam, hosszúra nyúlt a borozás a barátaival, és elfelejtette. Velem is előfordult már hasonló.

“Szia, látom hosszúra nyúlt a borozás 🙂 Valóban meglepetés vol:D”

Egész gyorsan jött az üzenet. Miután megfürödtem, törülközőben leültem az áfgyamra és megnéztem az üzenetet. A gyomrom egyre inkább ugrált, a szívem szaporán vert:

“Nem csak boroztunk, buliztunk is. Ne haragudj, és ezer bocsánat, de találkoztam volt barátnőmmel és újra összejöttünk. Az az igazság, hogy még mindig szeretem. Azt hittem már nem. Ne haragudj kérlek, nem akartalak bántani tényleg! Ezerszer jobbat érdemelsz nálam! Gyógyulj meg és mint barát, találkozhatunk, ha gondolod. Bár ezek után gondolom látni sem akarsz. Amit megértek. Ne haragudj, tényleg nem akarok fájdalmat okozni. Sajnálom, hogy mégis megteszem.” 

Csak ültem egy darabig. A szívem fájt. Nem, nem azért mert beleszerettem, csak fájfdalmasan ismerős volt a helyzet. De gondoltam most nem finomkodom:

“Igen, valóban, fáj, de rosz ezt mondani, e hozzá szoktam, hogy a pasik játszanak velem. Szemétség volt húzni az agyamat, de legalább még nem szerettem beléd. Egyáltalán akartál te velem  járni? Már készültem, hogy 7én lemegyek balatonra. Ennyire komoly? Megycsalt!”

Vártam. Sokat nem kellett. emegett kezem-lábam. Az idegtől.   

“Nem játszottam veled! Megcsalt, de most tiszta lappal indulhatunk.Ne haragudj! Sajnos Vonyarcra sem megyek. A babát kell vinni pestre kemoterápiára”

Mélyet sóhajtottam. Végülis elmondta. Még nem jártunk. Vagy igen, Én lihegtem túl? Végülis nyugodtabban írtam vissza.

“Megértem. Örülök, hogy elmondtad, csak iszonyú tapasztalataim vannak. Tőled nem féltem. Úgy gondoltam lehet valami. Talán tényleg jobb így. Barátok lehertünk :)”

“Hát annak sokkal jobb vagyok! Örülök, hogy megértessz, tényleg ne haragudj! Most megyek hányok, mert hatkor értem haza, és nagyon berugram…”

Mély sóhaj. Fáj, valóban fájt. Kezdem összerakni magamban a dolgokat. Én Gáborral álmodtam. Ő összejött a volt nőjével, ai megcsalta. Anya azt mondja, hogy most neki kell tanulnia. Azt, hogy egy olyan emberrel, ai megcsalt, nem lehet újra kezdeni, főként nem tiszta lappal. Az életem pedig majd alakul. Tulajdonképpen ez megkímélte a pénztárcámat. 

Írtam Ákosnak, vele valahgy mindent meg tudok beszélni. Kicsit sms-ztünk. Végülis este msn-en majd mindemt részletesen megtárgyalunk. Az a lényeg, hogy szerdán felmegyek Pestre hozzá, hogy kicsit helyre rámoljon. Ő mindig fel tud vidítani. Erre már rájöttem, mióta ismerem 🙂 Beszélgetek vele, borozgatunk, talán egy fílmet is megnézünk. Remélem fel tudok töltődni. Nagyon jól tudom, hogy ami nem öl meg, az csak erősebbé tesz!!!