Zolival beszélgettem múltkor a neten. Valóban szeretném kicsit jobban megismerni. Nem feltétlenül járni akarok vele. Vsupán szeretek ismerkedni. Igen, vonzó, a zsánerem, de túl boldog vagyok ahhoz, hogy fejest ugorjak az ismeretlenbe. Azért nem tudom meghazudtolni magam, szóval kicsit flörtöltem. De ez csupán ártatlan szórakozás volt. Nála nem merek annyira kacérkodni. Visszafog, hogy nem ismerem annyira, és nem akarok zavarba jönni, ha esetleg összefutunk a rádióban.
Próbáltam beszélgetést kezdeményezni. Valami kötetlen témában. Beszélgettünk a rádióról, önmagáról is kérdeztem,a nnyit sikerült megtudnom, hogy van egy 19 éves húga. Hobbiról, buliról, kicsit a gyerekkorról, szerelmi csalódásokról. Végül valahogy előkerült a csillagnézés. A 13dik születésnapomra kaptam szüleimtől egy teleszkópot. Még régebben, nyaranta i volt állítva az erkélyre, s esténként a Holdat és a csillagokat tanulmányoztuk. Nagyon szerettem. De már évek óta, porosodik a TV mögötti dobozában.
Ezt a témát előhoztam Zolinak. Végül megkérdeztem, hogy volna e kedve az én társaságomban csillagnézéshez. Minden remegés nélkül küldtem el. Bareátságot is ki lehet építeni.
-Ez most felhívás keringőre? 🙂
-Nem tudom, nem tudok keringőzni 🙂 Ahogy gondolod!
Úgy tűnt ezt még megbeszéljük. Ha eljön velem, ha nem, én össze fogom szerelni a teleszkópot, mert ilyet tiszta, csillagos eget vétek volna nem tanulmányozni! 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: