Gábor újra felbukkant. Telefonon keresztül. Legalábbis apát érte el, mert nekem már egy ideje új számom van. Letíltatta a régit, mert az utóbbi telefonszámlám igencsak magas lett 🙂
Nehezen fogadtam el, hogy találkoznom kell vele. Vissza akartam adni a lap topot, a telefonkártyát és az utolsó számla összegét. Remegett a gyomrom, menekülni akartam. De rávettem magam, hogy szemtől-szembe állok az ex barátommal és minden a kezébe adok. Egész nap készültem a találkozásra, legalább nem voltam egyedül. De ő csak nem jött. Lélekben még Ákos is fogta a kezem. De semmi. A gyomorgörcsöm kezdett felengedni. Nem akartam neki újabb üzenetet írni, hogy miért nem jött, sem felhívni. Majd jön, ha ráér.
Este apunak segítettem a cipekedésben. Egy második emeleti irodaházba vittünk kaspókat, hatalmas jukkákat és pálmákat. A térdem kikészült, de az nem a cipekedéstől. Hamarosan megyünk nyaralni. Ami azt is jelenti, hogy egyre közelebb van az a nap amikor találkozom Ákossal. Újabb gyönyörű négy nap és öt éjszaka. Elkezdtem szedni a fogamzásgátlomat is. Egyre védetebbnek érzem magam. És az tesz még boldogabbá, hogy agusztus 20án fejti ki teljesen a hatását, ás azt még Pesten töltöm 🙂
Ákos nagyon vigyáz rám. Boldog vagyok mellette.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: