Párhuzam a testmozgások között ;-)

 Ma is elmentem a konditerembe. Ez volt a második alkalom. Érzem, hogy kezdek formába lendülni. Azt hiszem, hogy valóban igaz lehet az a megállapítás, hogy az izmok is emlékeznek. Volt idő, mikor rendszeresen edzettem és elég formás is lettem tőle. És már az első másfél órás edzés után éreztem, hogy vágyom a folytatásra. Még a másnapi kemény farizomláz is elégedettséggel töltött el 🙂 Bár kezem-lábam remegni szokott egy kiadós mozgás után, van benne valami extatikus élmény. Nem is tudom. Furán hangozhat, de kicsit olyan, mint a szex. Az ember emeli a súlyokat, mélyeket lélegzik, dübörög a szíve, a pulzusa a fülében dobol. És egyszerűen élvezi. Többre és többre vágyik. Szinte már addig csinálná, amíg remegő tegokkal össze nem esik. Újra és újra vágyik rá! Olyan, mintha függő lenne. Mozgás függő.

Már az első edzésnél éreztem valamit, ami addig hajtott, míg végül az izmaim remegése parancsolt megálljt! Csak csináltam és csináltam, nem tudtam abba hagyni, hajtott valami. Mintha arra lettem volna kíváncsi, hogy mennyit bírok. De végül megálltam és nagy kortyokban nyeltem a levegőt. Remegtem, lihegtem, dobolt a vérem minden tagomban. Úgy éreztem magam , mint egy fergeteges szeretkezés után 🙂