dilemma

 Erősen gondolkodom, hogy singli vagyok. Ákos elég bunkón viselkedik. Tudja, hogy beteg vagyok, de még egyszer nem ír vagy hívott, hogy élek e még. Elég egyoldalúnak érzem ezt a “kapcsolatot” Meígértem magamnak, hogy nem írok és nem hívom. Ha hiányzom neki, majd keres. Na önuralom kell, hogy ne csörögjek rá és osszam ki. Azt tenném szívem szerint. Kezdem magam megint egy lyan kapcsolatban érezni, mint amiből felépültem. Vagy legalábbis épülgetek. De én úgy gondolom, hogy ha elméletileg szeretek valakit, akkor legalább egyszer felhívom, h érdeklődjek, jobban érzi e magát. De még egy barátot is felhívok! Ő pedig…ennyire nem lehet elfoglalt. Ezt meg kell beszélnem vele, vagy azt mondom, hogy elválnak útjaink. Olyan sokat úgy sem találkoztunk, még könnyebben elválok tőle. De ha egyoldalú egy kapcsolat, tehát én írok, én hívom ő pedig nem nagyon reagál, csak a telefonhívásra…nem tudom. Megbeszélem vele. a nem jutunk dűlőre….többet nem hinném, hogy lefekszem vele. Így nehéz. Mintha csak használnának. És én nem ezta  sorsot akarom magamnak választani.