Tiszta szívből

 Kedves Gabi!

Megindított amit írtál nekem. Jól esik, hogy segíthetek. Miért hazudjak? Lelkemből beszélek, és csak is olyanokat tudok leírni, amit igaznak érzek. Papolhatmék felszines dolgokról a szerelemről, barátságról, fogyókúrákról, meg más “trendi” témákról. De őszintén. Biztos, hogy a lelkünknek erre van szüksége? Arra éhes, hogy milyen pozítórával dobjam fel a házas életemet, vagy a kapcsolatomat? Ez legfeljebb az EGOnkat érdekli. A lelkünk tudja, hogy mire van szükségünk. Lehet, hogy olykor túl elvontan írok, vagy nem érti meg valaki. De úgy gondolom, hogy, akinek szüksége van rá, azt úgy is megtalálja és kicsírázik benne. Befogadja, a magáévá teszi és hasznosítja a saját életében. Azt hiszem te is így vagy vele, mikor at mondod, hogy lelket öntenek beléd a szavaim.

Az elengedés mindig fájadalmas dolog. Mindenki megtapasztalja. De el kell fogadnunk. Ha valaki menni akar, nem tarthatjuk vissza, mert szükségünk van rá. Egy dolgot meg kell jegyeznünk. Minden találkozás okkal történik. Mindenkitől tanulunk valamit, és ez fordítva is igaz. De ha már megtettük amiben odafent, lejövetelünk előtt megegyeztünk, akkor tovább kell lépni, új emberekkel megismerkedi, s előről kezdődik ez a jaték. Mert bizony ez csupán játék. Kár is bármit véresen komolyan venni. Olyan ez az egész, akár egy színjáték. Különböző szerepeket húzunk magunkra. A gyermekét, a kamaszét, férfi vagy nő, a szerelmesét, később szeretőjét. És ha eljön az ideje anyák és apák. De mind-mind csak szerepjáték. Ne vedd komolyan. Ha így fogod fel, hidd el, könnyebb lesz az életed.

Nem tudok pontos tanácsot adni. De ajálhatok valakit, aki nekem is sokat segített. Most fogom befejezni a könyv olvasását. Több helyen elsírtam maga, pedig nem vagyok egy könnyen elérzékenyülő típús. De nyugodt szívvel javasolom, hogy olvasd el Müller Péter Szeretetkönyvét. Hidd el, sokat fog segíteni. Főként abban, hogy megértsd magadban a nőt, elfogadd és megéld. Minden ott kezdődik, hogy mennyire merünk nőnek lenni, ebben a mai világban. Mert nem az a nő, aki függ a férfitől, vagy , hogy annyira nő, amennyire a partnere férfi. A nő egy önálló, inteligens lény. Nem az az állatszámba vett lény, ahova évezredek óta a férfiak taszítottak minket. Jó olvasást kívánok!