Tegnap csodálatos élményben volt részem. Egyedül üldögéltem a kis virágboltunkban, 
anyut helyettesítettem. Igazából egész nap alig nyitották rám az ajtót, így volt időm olvasni. Bele is kezdtem Dr. Csernus: Nő című könyvébe. Talán a huszadik oldalon tartottam. Folyamatosan nevettem rajta, egyet is értettem.
Elkezdtek képek peregni előttem a látottak hatására. A múltból, mi volt Gábor mellett, min mentem keresztül, mennyit szenvedtem, aztán az Interspárban lezajlott jelenet. Közben folyamatosan beszéltem magamhoz mosolyogva. Ráébredtem, hogy megkönnyebbültem. Hogy már abszolút nincs rám hatással.
-Szabad vagyok – mondtam ki végül kicsit meglepetten. Végre eljutott a tudatomig az, aminek hónapokkal ezelőtt meg kellett volna már történnie. – Majci, szabad vagy!
Egyre szélesebben vigyorogtam, ragyotak a szemeim.
Isméelgettem, hogy szabad vagyok….egyre hangosabban és hangosabban, míg végül már üvöltöttem. Utána már ugráltam a kezeimet a magasba lendítve, akár egy kisgyerek, és teli torokból kántálta, hogy ….
SZABAD VAGYOK!!!!!!!!!!!!!!!!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: