Ma elég nagy fordulatszámon pörögtem. Tulajdonképpen már úgy keltem és 
indultam el otthonról, hogy ma csak azért is jónapom van! Ma van anyukám 44. születésnapja. Abszoút nem akadt i tőle. Ő fiatalnak érzi magát, mindegy, hogy hányas számjegyű gyertya áll a tortáján. Amit én magam sütötem. Hatalmas lelkesedéssel. Nagyon szeretes süteményt sütni, hát, ha még alkalom is van hozzá. Nem tudtam neki semmi tárgyi ajándékot venni, a betegségem miatt itthon ragadtam, tehát nuku spórolás. Aput meggyőztem, hogy ne rendeljen tortát. Legalább ezt had adjam neki. Persze a pénzt tőle kértem…hihi. Azért én sem tudok teljesen kibújni a tőrömből. Ha gondban vagyok, apám rendszerint csenget, mint a villamos, e szerencsére ez egyre ritkább. Hétvégenként nála dolgozom. Ha szerencsém van, egy hétvége alatt össze keresek ötezer forintot. Azt félre rakom, és a nagyobb alkalmakkor ahhoz nyúlok. Inkább, mint, hogy az ő pénztárcájához, ezt ő maga is belátta.
Minden esetre anyu örült, ízlett neki, apa is meg volt elégedve, hogy nem pazaroltam el a pénzt. Zebratortát sütöttem, mellé csokis brownei-t, vette mellé egy üveg Egri Merlot-ot, édeset, mert azt szereti. Gyertyát gyújtottam, kikészítettem a poharakat. És, mivel se apunak, se nekem nics valami csodás hangunk, hogy ne csesszük el az idillt, letöltöttem Halász Judit-Boldog születésnapot című számát. Volt ám 
ugrándozás, sikogatás, vigyorgás, nyakba ugrálás. Juj. Akár gy négy éves. De mi így szeretjük anyukánkat.
Remélem tetszik az új blogom. Ha esetleg lecsúsztatok róla, megadom újra a helyet, ahol megtaláljátok. Kérlek, mondjatok véleményt róla. Igaz, hogy a jövőmet szeretném bevonzani vele, tehát öncélu is lehetne, de nem szeretek csak úgy a vakvilágba írni. Kíváncsi avygok mit szóltok hozzá: https://varazsnaplo.cafeblog.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: