Tegnap kondizni voltam. Először nem akartam menni, de a lelkiismeretem megszólalt.
-Hahó! Legalább fél órát tekerj!
Fél órát tekertem. És még háromnegyed óra ergyéb.
Szóval Cristiano írt rólam. Lehet, hogy jól jönnének most a tanácsok. Valahogy nem jutok egyről a kettőre Angellel! Fáradok,fáradok. Pedig minden energiámat a vizsgaidőszakba kellene fektetnem, és az elmaradt házidolgozatokba.
Pff! SEGÍÍÍTSÉÉÉÉG!
Ismételten találtam egy új blogot, ami érdekel. “Egy asszony illata”. Érdekes, egy férfi, aki a nőiesség problémájával óhajt foglalkozni. Kíváncsian várom. Egy férfi vajon képes lesz arra, amiért, mi nők, évtizedek óta küzdünk? Hogy normális méretű önbizalmunk legyen. Hajrá Cristiano!
Elfáradtam, testileg sé lekileg is. Angel nálam aludt tegnap éjjel. Valahogy ott ragadt. Nem szeretkeztünk, csak összebújtunk, de így is elnyomott a buzgóság. 
Nem akart haza menni. Gondok vannak. Az édesanyja mindig rosszul lesz, ha ő otthon van, mert sok az összetűzés az apja és Angel között. Mindig meghallgatom, otthont nyújtok, biztonságot. De elfáradtam. Anyám szerint nem kellene ennyi mindent magamra vállanom, mert azzal csak a saját karmámat súlyosbítom.
Zavar, hogy nem találnak viszonzásra az érzelmeim, hogy folyton vissza kell fognom magam, mikor vele vagyok. Mintha tojásokon lépkednék. Pedig átölelném, csókolgatnaám. Mikor simogatom, ugyan nem ellenkezik, többet nég sem merek addig kezdeményezni, amíg ki nem nyílik. Egyszerűen fáj. Ma reggel is. Oda bújtam volna hozzá, de belőle sütött a zavar. És nem tudom hova rakni. Tudom, hogy lelkileg szét van csúszva. De akkor is fáradtnak érzem magam.
Azt hiszem nem én vagyok az ideális párja. Pedig nagyon szeret velem lenni. Fel tudom vidítani, értékelem. Tehát azt megkapja, amit otthon nem. Még is nagyon önző.
Mellé egy halkszavú, szolid, családcentrikus, házias, vega lány való, én pedig egyik sem vagyok. Az én természetem harsány, szeretek kitűnni a tömegből, azt nem mondom, hogy nem avgyok családcentrikus. Szeretnék családot, mondjuk úgy 6-7 év múlva. Házias legfeljebb a konyhában, ha ételről van szó, vegának pedig, csak alkalmi vegának tartom magam.
Kettőnk közül ő az egoista, viszont én vagyok az erősebb jellem. Olykor tükröt mutat nekem. Anyám szerint Angel “drámafüggő”. Igaz. Mindig drámát gyárt maga köré. Én pedig mostantól kezdve felhagyok a szorongással. Az éret való szorongással. Inkább hagyom alakulni a dolgokat. A jövő hétvége ki van csukva, hogy találkozzam vele. Amúgy isa zt mondta, hogy nem akar haza jönni. Elege van. Abba akarja hagyni a főiskolát és kimenni Ausztriába. Ahogy ő mondta:
“-És mindenkit magasról leszarok!”
Ez sziven ütött. De nem szóltam, csak kortyolgattam a boromat tovább. Akkor, ott tudtam, hogy el kell engednem. Menjen, ha akar, de én ne rokkanjak bele. Még egy elhagyást nem élnék túl ép idegekkel. Gábornál is rezgett a léc az idegösszeomlás felé. Inkább kinyitom a szemem és körbenézek van e olyan férfi, aki szóba jöhet nálam. Ahogy apám mondta “nem lelkidefektes”. Hidd el apa, én is nagyon örülnék egy normális lekivilágú és hátterű férfinak.
Kedden viszont Ákossal találkozom. Nagyon rég beszélgettünk már. Itt volt az ideje. Ott is alszom. Remélem kicsit helyre tud pofozni. Ki kell ismét bogóznom magam. Mert nagyon begubóztam Angellel.
A másik amit írni szerettem volna; szeretnék segítséget kérni. A Varázsnapló című regényemnek keresek egy ütős címet. Kérlek, bombázzatok ötletekkel, mert ilyen tekintetben kong az ötlettáram. Köszönöm szépen előre is a segítséget.
Új blogot fedeztem fel, mikor felléptem a Cafeblogra.Egy kurva bársonyos naplója. 
Leragadtam a címnél, képtelen voltam tovább kattintani a belépéshez, hogy átnézzem, jött egy hozzászólás. Megbabonázva meredtem erre a négy szóra, mintha hatalmas vörös betűkkel villogott volna előttem
“Gyere, kicsi lány, kattints csak ide! Meglátod milyen világot mutatok neked!”
Autómatikusan kattintottam is. Igazából valami vöröslő, vagy virágos hátteret vártam. Meglepett a kéken hullámzó keret. De lepörgettem a lap aljára és olvasni kezdtem. Bevallom, valami obcén, vagy közönséges dolgot vártam. De kellemesen csalódtam. Szép, válogatott szavakat, bár olykor barokkos körmondatokat találtam. Ennyire azért ne túlozzunk, kedves Eszkort 🙂 Csupán jótanács. A követkeőkben már nem fedeztem fel barokk, avgy romantikus íróinkat, egész belemélyedtem az olvasásba. Az ember mást vár egy ilyen cím után. Kurva helyett írhattál volna Kurtizánt is, hiszen művelt vagy, és ahogy te írod, exkluzív körökben mozogsz.
Jó ilyen jellegű bejegyzéseket olvasni, mint mondjuk azt, hogy le van írva feketén-fehéren, hogy miként dugatta meg magát valaki. De ez a leírás tetszik. Kíváncsian várom a folytatást.
Jómagamnak azért is tetszik, mert én is imádom a szexet, de nem tudom mindennapi 
szintre hozni, mert csak hétvégén vagyok otthon. Ott van a párom. Nekem a szeretkezés olyan, mint másnak egy jó falat, egy korty víz, vagy a levegő. Szükségem van rá. Energiát ad, anélkül, hogy a másikat leszívtam volna energetikailag. Boldog és kiegyensúlyozott vagyok tőle. Ezért bizonyos szinten megértelek. Talán már az én fejemben is megfordult, mi lenne ha… de nem jutottam el odáig. Vágyaimat a regényeimben élem ki, amíg nem lesz olyan partnerem, aki ugyan annyira szereti a testiséget, mint én.
További sok bejegyzést kívánok!
Üdv: Joyo
Fáradt vagyok, még is energikus. Na ezt adjátok össze! Túl vagyok egy órányi kondizáson, tusoláson és hajmosáson. Egy biztos, ha az ember fáradt, rossz a kedve, akkor egy kiadós zuhanyzással egybekötött hajmosás csodákra képes! Érdekes módon 
sokkal nőiesebbnek, szebbnek érzem magam utána. Az tény, hogy ápoltabb vagyok.
Kritikus önvizsgálatot tartottam (mint általában). Ott álltam a öltözőben egy szál bugyiban és melltartóban és néztem magm a tükörben. Le voltam izzadva, a hajam a fejemre lapult a szoros fonat és a csatok miatt. A hasam kisebb (múlik a havim), a fenekem már feljebb van, a combom formálódik. A meglepetés is ott ért! Eddig azt hittem, hogy komoly celluitisz gondjaim vannak. Kiderült, hogy még sem. Szemmel alig lehet játni. Ez több okból is lehet.
Ad1; elkezdtem újra mozodni
Ad2; kevesebb édességet eszem
Ad3; több folyadékot iszom.
Csak így tovább. Pétek reggel lesz az igazság pillanata, mikor otthon ráállok a mérlegre.Kíváncsi leszek. Múlt héten 67,8 kg voltam. Azt mondják, ez 180 centihez kimondottan ideális. Én olykor még is túl nehéznek érzem a testem. Lehet, hogy valóban meg kellene csinálnom azt a méregtelenítést.
Ez lehet akár lelki is. A testem nehéz, de a lelkem könnyű. Szabadulni akarok. Érdekes. Pedig azért szeretem a testem, ha nem is vallom be mindig.
Nem is tudom mit kellene tennem. Talán méregtelenítés és meditáció.
Hüm, hüm….
Durván sikerült a hétvége. Végül is megkeresett, és, mint kiderült, nem ő lépett fel MSN-re, hanem az apja. Enyhén kiakadtunk mind a ketten. Kint ült nálunk a konyhán, apám tartotta szóval, míg én hajat mostam. Mikor a konyhába léptem, ledöbbentem. 
Robi óriási változásokon ment keresztül. Ugyan is leborotválta a bajuszát és a kecskeszakállát. Öt évet fiatalodott. Nagyon tetszett. A haragom is kezdett múlni. Később apám leitatott minket. Persze velünk részegedett. Először Egri Medinát ittunk, utána 4puttonyos Tokaji aszút, majd mire anyám is haza érkezet, nagy, csillogó szemekkel és idétlen vigyorral épp egy fehér, félédes orosz pezsgőt bontottunk meg. Robi kóstolgatta. Az volt az érdekes, hogy se fehér nem volt, se pezsgő. Vörös árnyalatú volt, a szénsav pedig hiányzott belőle. Azt az üveget is kifacsartuk.
Sikerült nagyon,nagyon, nagyon berúgnunk Robival. Az interneten szőrföltünk, amjd beszélgetni kezdtünk. Célozgatott. Én elhatároztam, hogy nem fogok kezdeményezni. Félkönyékre támaszkodva néztem őt. Mosolygott rám, majd megragadta a karomat és magára rántott. Szeretkeztünk, szenvedélyesen csókolt, szinte falta a számat. Jóléreztem magam a társaságában. Minden kétségem elmúlt. Akar engem, velem van.
Ismét meg szeretne hívni Szombathelyre, én pedig őt invitáltam Fehérvárra 🙂 Hétvégén szeretne elvinni kirándulni Ausztria feklé. Én benne vagyok, csak legyen jóidő.
Újra kondizni kezdtem. Most csak kardió edzést csináltam. 12 perc futópad, 30 perc bicikli. Némi súlyzó. Jól vagyok. Bár nehéznekl érzem a testem, van, mikor szabadulni szeretnék belőle. De szerintem csak a mentruáció miatt van ez az egész. Még sok bennem a visszatartott víz. Brrr! Legyen már vége! Addig viszont mozgok, és igyekszem kevesebbet enni.
Találtam egy annyira szép számot. Tina Turner dala. Teljesen magával ragadott. Hallgassátok meg. Igazi táncolsó-összebújós-szerelmes-rádöbbenekhogymennyireszeretem jellegű dal!
Annyiban valóban jó ez a bizonytalanság, csak, hogy mindenben meglássuk a szépet, hogy rákattantam a tornára, a mozgásra, a takarításra, csak, hogy levezessen a bennem tomboló feszültséget. Ennek most többen örülni fognak, már aki nincs tisztában azzal, hogy ilyenkor mi játszódik le bennem. Nekiállok, porszívózni, törölgetni, mosogatni, súrolni, ruhákat válogatni, selejtezni. Azt hiszem ezáltal szeretnék a lelkemben is rendet tenni. Sokszor előfordult már velem. Apám párszor már meglepődött, hogy mi ez a fene nagy takarítási láz. Egésszen addig örült neki, amíg meg nem tudta az okát. Akkor már nem vigyorgott.
Azt hiszem most valóban jól fog jönni ez a kis zűrzavar, mert a szobámban lévő “lomsarkot” végre meszűntetem! Utána szerintem már rendbe jövök 🙂 Szorítsatok. Most nem fogok olyan szinten szenvedni, mint Gábornál. Bár nem biztos, hogy vége van. Csak tisztába kell jönnöm néhány dologgal, és valószínű, hogy erre pénteken sor is kerül.
Végre leadtam a szakdolgozatom vázlatát. Minden rendben van. Úgy néz ki, hogy hamarosan beiratkozom az Országos Levéltárba!
Szúrkoljatok, hogy minden jól sikerüljön. És Angellel kapcsolatban is.
Komplett változtatásokat fogok eszözölni! Minden hétvégén megmérem magam mérleggel, mérőszalaggal. Kíméletlenül! Elkezdem, de egyenlőre csak kilót tudok 
mondani:
Magasság: 180 cm
Súly: 67 kg
Ma voltam a konditerembe, és lelkiismeretesen végig mozogtam. A futópadon kocogtam 10 percet, oké, ebből 3at gyalogoltam, bevallom, sde azt is erőltetett menetben! Bicikliztem 12 percet, majd tárogató, twister gép, szőnyegen farizom gyakorlatok. Ygy is izomlázam volt, akkor holnap mit fogok érezni? Viszont kicsit bátrabban ettem. gy sem tömtem tele maga. Megettem négy szendvicset. Kettőt mielőtt elindultam volna, kettőt nem rég.
Levezettem a fölös energiáimat, és most már valóban megoldódtak a szakdolgozati gondjaim. Az új konzulensem nagyon segítőkész, sok instrukciót adott, segített a 
vázlatnám és felküldött az Országos Levéltárba. Már a nyáron nekilátok az adatgyűjtésnek. Ennyi segítség után valóban nagyon jó dolgozatot kell leadnom! Már csak az a kérdés, hogy hol fogok aludni, míg a fővárosban tartózkodom?
A másik változtatás a szobámat fogja érinteni. Van egy sarkom, ahová rengeteg kacat és használati tárgy van bedobálva. Meg kell szűntetni még most tavasszal. Találtam egy bágua térképet. Az alapján szeretném kicsit feldobni az életteremet 😉
