(Élet a pasin túl) Lépések egy stresszmentesebb élethez

Álom Zuglóban

 Elutaztam Zuglóba és álmodtam. Ákos nagy örömmel fogadott. Megitatott krémlikőrrel, amjd borral, megdícsért.


-Nocsak Majcika. Te semmit sem változtál. Had nézzelek – vigyorgott a konyhából, miközben kibújtam a pulcsimból.


Engedelmessen körbefordultam, persze a csípőmet fogva ő is forgatott.


-65 kg vagyok.


-Az szép. Nagyon jól nézel ki.


Ez jót tett a lelkemnem és az önbizalmamnak, azok után, ahogy Angel miatt éreztem magam. Azt hiszem elvetélt a dolog. Eleve az volt.


Elmondtam Ákosnak mindent ami miatt rosszul éreztem magam. Hogy az Angel iránt táplált érzelmeim milyen egyoldalúak, többet adok, mint visszakapnék. Kezdem úgy érezni, hogy kihasználnak. Ráadásul iszonyúan egoista. Lelkileg teljesen lemerültem miatta.


-Nem hiszem el, hogy ezt ahgyod. Hogy bírtad? Én úgy ismertelek meg, hogy neked sok kényeztetésre, gyengédségre és érzelmekre van szükséged. Nincs igazam?


-De. Valóban szükségem van minderre. És ezt úgy érzem nem kapom meg. De nem erőltethetem. Ő ilyen. Egy görcs. Görcs az egész ember!


Közben magához ölelt, fejem a mellkasán pihent, ő pedig kedvesen a hajamat simogatta. Olyan megnyugtató volt, olyan bensőséges. Körbevett az ismerős melegség, és az illatok. Szédelegtem a bortól, álmos lettem. 


Később csatlakoztam hozzá az erkélyre, boroztunk, s onnantól kezdeve elalhattam, mert álmodni kezdtem. Átölelte a derekamat, amjd mögém lépett, a száját pedig megéreztem a hátamon. Csókolgatta a vállaimat, a tarkómat, simogatta a hasamat, átölelt hátulról. A szívem dübörgött, le kellett hunynom a szemem.


Kényeztetett. Jólesett. Álmomban szeretkeztünk, és jó volt újra átölelni széles hátát, karmolnia  vállait. Beleharapni a nyakába.


Két orgazmust álmodtam meg. Heves csókokat, melyek hiányoztak az életemből.


Onnan hiszem, hogy álmodtam, mert ilyen dolgok nem történhetnek meg velem. Ha szerelmes vagyok, elméletileg köt a hűség. És most még is. Mire reggel az ébresztőórára felébredtem, póló és bugyi volt rajtam, ő is fel volt öltözve. A borospoharak és üvegek szanaszét. Se izomláz, se szédülés. Búcsúzáskor ismét megcsókolt.


-Jól érezted magad Nyuszi?


-Igen. köszönöm. Sokkal jobb a lelkem.


Ákos a pszichológusom. Ez már biztos. Helyre rántott. Mikor távoztam tőle, megcsókolt.


Csak álmodtam. Biztos, hogy álmodtam. De álmodnám ezt újra és újra.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!