Kezdek újra kiborulni. Olyan dolgokat látam, amik alaposan felborították a lelki egyensúlyomat. Angelnél biztossá vált, hogy valami van Dóri és közte. Nem áll szándékomban kötődni hozzá, mint nő, de egyszerűen pocsékul esett, mikor meglátam 
Dóri iwiw fényképei között Angel portréját. Összeugrott a gyomrom, elment az étvágyam, és valahogy az életkedvem a béka segge alá került. Tudom, hogy nem kell vele foglalkoznom. De valamiért fájt. Azt hiszem, csak emlékszik a lelkem és a szívem. Emlékszik, milyen volt, mikor Gábor után összezuhantam, és majdnem idegösszeomlást kaptam. Emlékszik. És fájnak a régi, behegedt sebek. Amolyan fantom fájdalom.
Ráadásul a pocsék időjárés miatt benne is ragadtam, és még pluszban megtoldottam szar érzésekkel. Minél közelebb van a nyaralás, annál ikább begazolok. Balatonlellére utazunk, ugyan oda, ahol még anno, két éven át Gáborral nyaraltunk. Ugyan abba a házba, igaz, nem ugyan abba a szobába. De egyre inkább áll be a gyomrom és megy el a kedvem a nyaralástól. Szerintem, ha nem is ugyan abba a házba mennénk, akkor is előbukkannának a régi emlékek egy.egy helyszín láttán. Annyira örülnék, ha valóban létezne emlékradírozó, és egyszerűen kitörölhetném őt az emlékeim közül. De egyszeráen nem megy. Talán kicsit még mindig szerelmes vagyok belé. Még oda tudnék bújni hozzá, megcsókolni, a szemébe mondani, hogy szeretem. Már eltelt másfél év. Enyhültek bennem az érzelmek, de még ott vannak. Azt hiszem ez érthető.
De ismét lyan helyzetben vagyok, hogy legszívesebben elmenekülnék Sopronból. El inen messze, olyan helyre, ahol új életet kezdhetek, új embereket ismerhetek meg, és
újra rámtalál a szerelem. Ezért szeretnék már végre Pesten lenni és foglalkozni a szakdolgozatomal, mert az azt is jelenti egyben, hogy:
AD1; végre a magam ura vagyok
AD2; találkozom Liluval és Ritával
AD3; talákozom Fehér Sólyommal, és végre egy olyan férfi társaságában lehetek, aki megért, és olyannak fogad el, amilyen valójában vagyok.
Augusztus 12én utazom a fővárosba. És onnantól kezdve a magam ura vagyok. És ha nagyon akarom, akár még szeretkezhetek is. Senki sem fog értéktelennek, tartásnélkülinek gondolni, mert Sólyom olyannak fogad el, amilyen vagyok, és nem igazán vannak egymás iránt elvárásaink. Akkor, ott, azon a héten egymásnak létezünk, aztán mindenki megy a maga útján.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: