Még is mennyit ér egy nő? Örök téma a világban. És mindig más az árfolyam. Hol egy nyáj kecskét, húsz tevét, vagy szarvasmarhát, más kultúrákban vacsora, virág, mozi, ajándékok, szende szűzként viselkedünk, vagy megközelíthetetlen Vénuszként, esetleg már a harmadik randin levetjük gátlásainkat. Mindenkinél másként működik, más az értékrendje, de a férfiak minden korban ugyan arra hajtottak.
Minél előbb jussunk be a bugyiba!
És, ha bejutottak? Utána mi lesz? Valóban csak addig van értéke egy nőnak, amíg le nem fekszik a férfival? Addig van benne tartás? Addig értékes? Adig kívánatos? Vagy miként működik ez?
Csak azért hoztam fel ezt a témát, mert vasárnap éjjel alaposan megkaptam a képembe Angeltől. Tulajdonképpen szakított velem. Megijedt, úgy érezte birtokolni kezdtem, és még is, jelét sem mutatta annak, hogy nem éezné jól magát. Lehet, hogy megérdemeltem. Fogalmam sincs. Vagy erre volt szükségem, hogy magamhoz térjek egy őrült álomvilágból, ahol magam alkottam meg a szabályokat, mik szerint éltem, s mely annyira eltért a világban uralkodó normáktól.
Azt mondta, egy nő addig érdekes, amíg meg nem adja magát. Addig van értéke, tartása. Addig ő uralkodik, mert ha már az ágyba kerültek, onnantól a férfi irányít.
Csak ültem a padon ahol beszélgettünk, felettünk beborult az ég is villámok cikáztak. Tulajdonképpen a hangulatomat mutatta. Csak sírni nem tudtam. Össze voltam törve. Azért kezdett el velem járni, mert félt, hogy elveszít és féltékeny lett. Úgy érezte, hogy így megtarthat. De mi van, ha elmúlik? Vajon belém tudna szeretni? Ráadásul, ahogy ő mondta “kísértések mindig vannak egy ember életében”, és őt Szombathelyen megtalálta egy kísértés. Méghozzá a volt barátnője legjobb barátnőjével. Fura, mi? Nekem meg sem fordulna a fejemben, hogy akármelyik barátnőm exével bármit is kezdjek. Nem vinne rá a lélek. Ők pedig lazán csókolóznak.Tudom mi vonza Dóriban. A lány nagyon brutálisan katolikus nevelést kapott, és a nászéjszakáig nem fekszik le senkivel. Ergo, van mire várni, van miért küzdeni.
A beszélgetésünk sokmindenre ráébresztett. Vissza kel fognom az ösztönlényemet. Egyszerűen muszáj, vagy beleőrülök a saját életvitelembe.
Nagyon fontos számomra a testiség, de igazából mindig én hódítok. És lerí rólam, hogy mennyire akarom. Talán most másba kellene fektetnem az erre fordított energiát. Akkor talán helyreállna a lelkibékém és az önértékelésem, mert hála Angelnek, az most valahol a béka segge alatt van.
Ráadásul anyám is leült velem beszélgetni. Nem érdekel, ha hülyén hangzik, ha sértően, vagy megbotránkoztatóan, de kiírom magamból. Az egész beszélgetésünkből a lényeg összegezve, hogy eddig elég ribancos életmódot folytattam. (No nem úton, útfélen, csak túl hamar). Fogjam vissza magam, vagy nem fogok tudni kialakítani magamnak egy normális, tartós kapcsolatot.
Igazat adtam neki, néma csendben, összetörten hallgattam, amit mondott. Nem tehettem mást. Mozdulni sem bírtam a konyhából, elnehezültek a tagjaim, a szemhélyam. Mindenem. Sírni akartam, de nem tudtam. Már nem voltak könnyeim.
Talán ha tartom magam, ha kordában tartom az ösztönlényem, vagyis a Macskát, akkor azt is elkerülhetem, hogy újra és újra megcsaljanak, mert más érdekesebb nálam.
Valóban nőként kell viselkednem. De tulajdonképpen mi az, hogy NŐ? Hogy viselkedik a NŐ? Mit tesz a NŐ a FÉRFIVAL? Mitől NŐ egy NŐ?
Kérlek segítsetek, mert már teljesen belezavarodtam ezekbe a szerepekbe!
Köszönöm.