Egyre nehezebb és nehezebb visszafogni magamat. Persze nem csak nekem, de neki is. Minden nap randizunk, így nem csoda, ha vágyunk egymásra. Ráadásul elég friss a 
dolog, így ez is közrejátszik abban, hogy szeretnénk egymást minden formában megismerni, minél közelebbről.
Ma a kapuban kishíjján szétkaptuk egymást. Van egy olyan gyanum, hogy holnap Miki által elég rendesen cikizve leszünk, ugyan is, a nagy elragdtatásban, alaposan rákaptam a nyakára, így elképzelhető, hogy maradt nyoma. Azért írom feltételes módban, mert Tigris ide, vagy oda, sötétben még sem látok annyira jól 🙂 Holnap minden kiderül.
Éppen ma volt meg az első mintavétel….(erősen elpirulva irogatom mindezt!) Nem panaszkodhatom. (Még inkább pirulás!)
És igen Niki, igazad van, naggggyon nehéz visszafognom magam. De már egyre többet mutatok meg a szenvedélyes énemből, és igen csak jól reagál. Korábban attól féltem, hogy ha kicsit jobban kinyílok, akkor felnyom a falra a kapu alatt és totálisan elveszíti a kontrollt. Ehhez képest, csak fele annyira, mint vártam. A falnak nyomás megvolt, de uralkodott magán. Aki öt évig bírta, az aztán abszolút megtanulta, hogy mi az az önuralom! Én pedig csak tanulom. De egész jól megy.
persze….majd még jobban fog menni az önuralom, jövő héttől 😛
tudom, gonosz vagyok 😀 vasárnap?