Azt hiszem, hogy egy darabig még mindig csak online nézegethetem a szép menyasszonyi ruhákat. Nem, nem kell semmi rosszra gondolni. Nem hagyott el az én 
szerelmetes mátkát, csak egyéb tényezők miatt, most más problémákon törjük a fejünket. Méghozzá a lakásgondon. Ez minden fiatal párnak mumus lehet. Azt hiszem, hogy a legnagyobb mumus, ami létezik.
-Hol fogunk lakni?
-Mennyibe fog kerülni?
-Van kiugrási lehetőség?
-Mikor gondolhatunk a gyerekvállalásra?
-Elférnénk OTT többen is?
Ezek foglalkoztatnak.
Zsolti tegnap előkereste a brókernetes szerződését, amit 10 éves futamidőre kötött meg. Ennek a hozama lenne közel az az összeg, amiből lakást vásárolhatnánk, és be is rendezhetnénk azt magunknak. Mind a ketten azt hittük, hogy maximum három év van még addig. Nos, hatalmasat tévedtünk. A szerződést 2004ben kötötte meg, ergo csak félidőnél járunk, s öt évet már egyikünk sem bírna ki a jelenlegi lakhelyén egyéni okok miatt. Így elkezdtük megoldáson törni a fejünket.
Az albérlet az utolsó, ami szóba jöhet nálunk. Mert sokat fizetsz be, és képtelenség kiszállni abból az ördögi körből, ha csak fel nem veszel egy nagyobb összegű lakáshitelt, de utána azt fizeted évekig, vagy valami csoda folytán nem jutsz akkora összeghez, hogy befizess egy aját lakásra (az utóbbinak vajmi kevés az esélye!).
Zsolti következő ötlete egy KIK lakás lenne, amiben a bátyáék is laknak. Ötévre kötünk szerződést, addig fenntartanánk, bérelnénk, és utána saját lakásba költöznénk.
És, ami talán a legjobb ötlet, megbeszélnénk a nagymamámmal, hogy a nagynénje lakását, mivel Panninéni úgy is otthonban van, a lakás pedig üressen áll a belváros közepén (nagyon is előnyös helyen), adja ki nekünk havi 10-20 ezer forintésrt, csak amíg meg nem tudjuk venni a saját lakásunkat. Ő a gyámja a néninek, ő rendelkezik az ingó és ingatlnjaival, én pedig közvetlen vérrokona vagyok, mint az unokája.
Tudom, hogy még alakul, de próbálkozni kell.
Valóban nehéz elindulnia egy fiatal párnak. És lehet, hogy mi még jobb helyzetben vagyunk. Nem tudom. De most már valóban jó volna együtt élni, kettesben. Kipróbálni, hogy egyáltalán milyen. Bírjuk-e egymást? Össze tudunk-e csiszolódni? Majd hozza az élet.
Ma vagyunk egy évesek… és Ő meglepetéssel készül. Azt udom, hogy étterembe visz, azt is sejtem, hogy melyikbe. Még én célozgattam neki. e, ha valóban a Chen’s Cooking-ba megyünk, akkor nagyon meg fogok lepődni? (Hogy emlékezett rá.)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: