A Széles szájú kisbéka és a szépségkirálynő

 Azt hiszem egy kicsit sikerült helyrekalapálnom Noémit. Kiöntötte nekem a szívét, végighallgattam, néha közbeszúrtam valamit, kapott teát és kekszet. Később beköltöztünk a szobámba, zenét tettem be, lefőztem még egy teát. Olyan információkat is kaptam, amit egyszerűen nem tudtam elképzelni Lackóról, legalább is arról a Lackóról, akit egy évvel ezelőtt megismertem és megkedveltem.

Együtt éreztem Noémivel, nagyon is. Megmutatta azokat a bulifotókat, amik miatt jobban padlóra került. Lackó vasárnap nekem is áradozott, hogy micsoda jól érezte magát a győri Lapos Tanszékben. Nos, igen, azt elhiszem, ahogy a képeket szemléltem, igencsak felöntött a garatra. A történet úgy ért véget, hogy mikor ez a bizonyos Mártika, akivel “csak barátok”, fél hétkor hazavitte, Lackó barátunk pedig amint kinyitotta a kocsiajtót, azzal a lendülettel hányt is egyet.

Nézegettük Noémivel a képeket, ő morgolódott…

-Jobbra cserét engem.

Felugrottak a szemöldökeim.

-Te megvesztél? Ez a csaj jobb volna nálad? Kétlem. Az oké, hogy vékony, de te pont ilyen gömbölyűen vagy bájos. Ő olyan, mint egy ropi, simán ketté lehet törni. Elöl kis nyuszi fogai vannak, egy-két farkasfoga, az orra hegyes és lapos, kerek közelülő szemei vannak, és mikor vigyorog, olyan, mint egy széles szájú kis béka. Cseppet sem szebb, mint te, sőt…

Később Zsolti is mesélt róluk érdekes dolgokat. Valamelyik nap Lackó odament Zsoltihoz a garázsba. Negyed órával később ez a bizonyos két csaj, Mártika, és Jucus, aki elméletileg modell és szépségkirálynő, odajöttek a garázshoz, hogy Lackó segítsen Mártika kocsiján megjavítani valamit. Zsolti eléggé csodálkozott, hogy miként is kerülnek oda. Próbáltak vele jó pofizni, bevágódni nála, de eléggé rossz stratégiát választottak. Jucus állítólag kihívó mosollyal a kezébe nyomott egy napilapot…

-Nézd csak, benne vagyok az újságban.

-Aham – futó pillantást, majd azzal a lendülettel párom visszanyomta a kezébe. 

(Ez nem jött be)

Még Lackó is próbált jópofának tűnni, de végül még is csak ő maradt szégyenben.

-Juj, te Böri, mit szólna Majcus, ha most idejönne – közben a szokott teliszájas vigyor.

-Miért? Mi történt itt? – kérdezte Zsolti körbenézve.

-Hát, hogy két csajjal vagy itt. Lehet, hogy megverne.

-Miért, én szeretem, ha vernek, otthon kimondottan könyörgöm érte.

Ennyi, kész, Lackóba benszakaddt a szó, és többet már nem poénkodott.

Zsolti sem díjjazta, hogy a két leány ott van. Ő próbálta pártatlanul kezelni a helyzetet, de nem tudta. Ehhez nagyban hozzájárult, az is, hogy a lányok miként viselkedtek, mikről beszélgettek, a végeredmény pedig az lett, hogy párom zsibbadt aggyal kivonult inkább a garázsból. Több pontot zuhant au IQ-ja.

Én már alig várom, hogy találkozzam velük. Noéminak is megígértem, ha rászolgálnak, sírva mennek ahaz, de legalább is baromi sokat kell tenniük ahhoz, hogy befogadjam őket. Szerintem én már előre eldöntöttem, hogy nem fogom szeretni őket.

Arról is beszéltek, ami szintén kiverte Zsoltinál a biztosítékot, hogy Lackó őket is lehívta a Füreden megrendezett VW találkozóra, ami végül elmaradt. Állítólagosan az egyik próbált beférkőzni Zsolti mellé a sátorba, mondván:

-Én hol fogok aludni?

Közben persze a páromra sandítgatott.

Nem feltétlenül azért, hogy rámásszon, talán arra gondolt, hogy valaki lesz olyan udvarias, és felajálja a sátrat, hogy ő majd alszik a kocsiban. Na igen, de akkor még Zsolti azon volt, hogy engem elcsábítson Füredre. Ha mindezt tudom, szerintem önként és dalolva megyek velük, megkezdve a hadműveletet.

Végül minezt elmosta az eső és a 20 fok. Így marad a garázs. Lesz rá alkalmam. Tudom jól.