Köszönöm MajdnemNyuszi, hogy ilyen kedveseket gondolsz rólam. Igazad van, nagy hibám, hogy elégedetlen vagyok magammal, de egyet megígérhetek, hogy se anorexiás, se bulémiás nem leszek. Egyszerűen szeretném magam jól érezni a 
bőrömben. 🙂 Mindehhez már hozzá is kezdtem. Tegnap sikerült 30 percet szoba kerékpároznom, anélkül, hogy sípolt volna a tüdőm. És igen, most büszke vagyok magamra 🙂
Sok jó dolog történt mostanában velem. Elfogadták a kommunikációs szakdolgozatomat, január 25-én mehetek államvizsgázni. A tételeim készen vannak, most már tanulok rá becsülettel. Februárban szeretnék egy újságnál elhelyezkedni. Áprilisban pedig nekilátunk kifesteni a várkerületi lakást Zsoltival. Tegnap pedig találkoztam a stafírungom újabb darabjaival. Érdekes, hogy ez a szokás még a mai napig is divatban van, csak modernizálódott. Gyors összegzésben, az én stafírungom egy natúr pataki (majolika) tálból, egy nagy levesfőző lábosból, két kávéskészletből, ágyneműből, bögrékből, kenyérpirítóból, vízforralóból, süteménysütő formákból és egyenlőre egy darab hajszárítóból áll. A többi pedig alakul.
Már alig várom, hogy összeköltözzünk. Furcsa lesz, ugyan akkor izgalommal vegyes félelemmel tölt el ez az érzés. Mert akkor már valóban elköltözöm itthonról. Már nem ez lesz a szobám, ahol 23 éve élek. Ugyanakkor, elkezdem az önálló életemet azzal az emberrel, akit tiszta szívvel szeretek, és vele szeretném leélni az életemet. Vele el tudom képzelni.
Talán azért is vannak bennem görcsök, mert egy évig már éltem együtt valakivel, ami az elején csodálatos volt és új. Aztán jöttek a nehézségek, és 19-20 évesen még nem úgy tudtam lereagálni, ahogy kellett volna. Egy idő után éreztem, hogy csak vendég vagyok, mert nem az enyém a lakás, később pedig megtűrt személlyé avanzsáltam. A végén pedig több időt töltöttünk az én szobámban, mint az Ő lakásán.
Azt hiszem igen, talán ezek miatt is félek egy kicsit. De a párom teljesen más. Ő valóban közös otthont szeretne velem építeni, nem pedig csak befogad, hogy éljek vele, ameddig ő úgy látja jónak. Össze fogunk bútorozni. Kicsit ijesztő, de azt hiszem, hogy minden változás ijesztő az elején.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: