Új frizura, új élet

 Kezdek megbarátkozni az új frizurámmal. Egyenlőre csupán az a furcsa, hogy hiába fogom össze, vagy tűröm a fülem mögé, előbb vagy utóbb egy kevés is rövid tincs előre omlik. 

Megcsináltam az angol írásbelit és a labort. Lehet, hogy az írásbeli nem lesz meg, mert sajnos még a három óra sem tűnt elegendőnek, hogy az utolsó két fogalmazást megírjam. De a hallás utáni szövegértés sikerült, ebben biztos vagyok. Három héten belül kiderül. 

Angellel tegnap óta nem beszéltem, de remélem jól van. Tegnap pocsékul festett.Vajon én is így néztem ki három évvel ezelőtt? Sápadtan, nyúzottan, szemeim alatt sötét karikákkal? Szánalmasan? Társaságot nem keresve, elbújva a szobám mélyén, fújva a társadalomra és a volt kevesemre, no és persze arra, aki elszerette? Igen, valószínűleg én is így festettem. 

De ez a január új erőt adott. Sok olyan dolog történt velem, amitől új életre keltem. Rengeteg elfojtás, megrekedt blokkot feloldottam, s talán ez vitt el addig, hogy külsőleg is szerettem volna újítani, megváltozni. Hátra hagyni azt a nőt, vagy inkább lányt, aki Gé után voltam. Itt vagyok gyógyultan, boldogan, készen arra, hogy szabadon éljek, nyitva az élet dolgaira, új életet kezdve a párommal. Más nőnek érzem magam. Itt van 2010, új év, új tervek, új ismeretségek, új kalandok és kihívások, és új otthon a párommal.