A Valentin, vagy más néven Bálint-nap, viszonylag új keletű ünnepnek számít hazánkban. Az 1990-es évek előtt zajló hidegháború idején kialakultak az úgynevezett nyugati „kapitalista, és a keleti „kommunista” ünnepek. Mivel a Valentin-nap az előbbihez tartozott, egyértelmű volt, hogy fennakadt a Vasfüggöny szűrőrendszerén. A rendszerváltást követően, a nyugati világszemlélet keletre nyomulásával nem csupán a gyorséttermeket, a bevásárlóközpontokat, az öltözködést és a zenei stílusokat vettük át, hanem az ünnepeket is. Bár az utóbbiak, mint például a Halloween vagy a Valentin-nap, nem gyökereztek meg túl mélyen a kultúránkban. Koránt sem fektetünk akkora hangsúlyt rájuk, mint nyugati szomszédaink. Magyarország sajátságossága, hogy Február 14-én csupán a szerelmesek ajándékozzák meg egymást, míg másutt a Valentin-nap kiterjed a szülőkre, barátokra is.
A Valentin-nap történelmi hátteréről több legenda is kering. Az egyik szerint Valentin Terni püspöke volt, aki Claudius császár keresztény üldöztetése alatt halt vértanúhalált i.e. 269-ben, Rómában. Egy másik történetben Valentin fiatal keresztényként élt a keresztény vallás üldöztetése idején. Hite miatt bebörtönözték és halálra verték i.e. 269. Február 14-én. Míg raboskodott, leveleket küldött barátainak: „Ne felejtsétek el Valentint!”; A harmadik mítosz úgy meséli, Valentin pap volt, akik titokban párokat adott össze, akkor, amikor Claudius császár ideiglenesen betiltotta a házasságkötést.
Bármelyik legenda legyen is az alapja az ünnepnek, mai formája a 19-20. században alakult ki. Elsősorban Angliában és Franciaországban volt divatos. A szerelmesek, barátok maguk által írt verseket ajándékoztak egymásnak, melynek szerepét hamarosan felváltotta a képeslap, utat nyitva az üdvözlőlap és a giccsiparnak, melyek mára már tejesen ellepték a piacot szívekkel, csillámporral, puttókkal, tollakkal túldíszített ajándékok formájában. Ezek az előállításukhoz képest nevetségesen drágák, valamint a helyet foglalják porfogóként. Ezt felismerve a Valentin-napra építő iparág más irányba kezdett el nyitni. Divatba jöttek a gyertyafényes vacsorák, a romantikus wellness-hétvégék, a virág és csokoládé ajándékozása. A vendéglátó egységek ezen a napon különleges akciókat kínálnak fel a nagyobb forgalom reményében.
A szerelmesek napja, ugyan úgy, mint a Karácsony, a pénzkeresés eszközévé vált, s a kapzsiság, a „minél szebbet, minél drágábbat” – eszme tükrében, elvesztette valódi jelentését. Ezt felismerve, a világ különböző pontjain meghirdették az úgynevezett (Anti-Valentin’s day) Valentin-ellenes napot. Ennek hátterében számos, különböző okok állnak: a hindu vagy muzulmán kultúrákban a saját hagyományaikat kiszorító nyugati civilizáció ellen demonstrálnak jelképesen Valentin-napi képeslapokat égetve; a keresztény kultúrában a szinglik, azaz az önként egyedül élők, a párkapcsolat ünneplése ellen, büszkeségük jeleként külön partikat szerveznek; valamint, a Valentin-nap ellenérzéseket szül azokban, akik nem szeretik a túlzott giccset.
El kell ismerni, ahány nép, annyi szokás, annyi értelmezés. Az örök kérdés mégis ott van az emberek fejében: „-Miért csupán az év ezen napján mutassuk ki szerelmünket választottunk iránt?”
Kedves Yoyo!
Valószínűleg azért publikáltál itt egy cikket, mert kíváncsi vagy a véleményünkre. Akkor én leszek az első. 🙂
A stílusod jó, gördülékeny. A téma viszont lerágott csont, ezért kicsit unalmas a cikk. Kreatívnak tűnsz, szerintem érdekesebb témákat is találnál, én általában az olvasó helyébe szoktam képzelni magam, olyan dolgokról írok, amikről pl. a környezetem, a barátaim is szívesen olvasnának.
A helyesírásodon lenne mit csiszolni, nem szabad csak a word helyesírásellenőrző programjára hagyatkoznod, mert egyáltalán nem megbízható.
Amúgy sok sikert az íráshoz, írj és olvass minél többet, halgass meg minél több véleményt, légy nyitott mindenre, és akkor sokat fogsz csiszolódni. Az írással egyébként az a gond, mint általában az alkotással: soha sem leszel biztos magadban, mindig rágni fog a bizonytalanság, hogy vajon elég jó vagy-e és mindig lesz valaki, akinek nem tetszik majd a véleményed. Az olvasók nagyon-nagyon kritikusak. Ahogy most én is. :)))
Szia Jácint!
Köszönöm a kritikát, az építőjellegűek mindig hasznosak, de nem akarok közhelyekkel jönni. Igazad van abban, hogy talán nem olyan érdekes egyeseknek a Valentin-nap. De vannak olyan emberek, akiknek új információkat nyújtott, mert fogalmuk sem volt, hogy honnan ered az ünnep 🙂
Vannak olyan cikkötleteim, amik ennél azért érdekesebbek, Sopron történelméről. Majd alakul.
Te hová írsz cikkeket? Mi az oldalad címe, érdekel, hátha tanulhatok belőle 🙂
Még egyszer köszönöm.