Egyszerűen nem értem, hogy az ember lánya miért hasonlítja össze
magát más nőkkel. Miért? Mi az értelme? Azon kívül, hogy a legtöbb
esetben, amikor ilyet tesz, 
mindig ő érzi magát szarul. Mert más
különben miért tenné? Ha elégedettek vagyunk, nem törődünk azzal, hogy
más hogy is néz ki. Akkor mégis mi értelme van ennek az önkínzásnak?
Kétlem, hogy ebben az esetben is az a mazochista kéj volna a
mozgatórugónk, amit annyiszor emlegetünk, ez a “de jó fetrengeni az önsajnálat meleg mocskában!”
Akkor mi? Mi van abban az esetben, ha egyszer már az illető nőnemű
egyeddel szemben alul maradtunk, s úgy éreztük, ő sokkal jobb nálunk. Ha
összezúzták a női önbecsülésünket, és még mindig azt próbáljuk
összeraknia, akár egy puzzle-ét? És mi van akkor, ha csak egyetlen egy
nővel szemben méregetjük magunkat? Baromira filozofikus kérdéseket
boncolgatok magamban. Már, ami számomra fontos.
Különös állat a nő!A férfiak ebből a szempontból talán jóval
egyszerűbbek. Ha két férfi találkozik, kölcsönösen felmérik egymás
erejét. A dominánsabb győz, onnantól kezdve a gyengébbik (belátóbb)
egyed tiszteletben tartja a másikat, tisztelettudóan köszön, vagy, ha
lehet, inkább elkerüli. A nők bonyolultabban működnek ennél! Folyamatos
az erőfitogtatás, a versengés, a fölényeskedés, a méredzkedés, a
féltékenykedés. Általában férfi van a háttérben, de az esetek kisebb
százalékában sokkal inkább rivalizálásról van szó. Ki a szebb, a
csinosabb, a népszerűbb, a menőbb, a jobb tanuló, ki csókolódzott több
sráccal, milyen a telefonod, milyen az öltözködésed… lehetne még
sorolni. De inkább nem teszem, úgy is tudod, hogy miről van szó, valahol
már biztosan találkoztál vele a saját életedben is. 🙂
Az én esetemben, már rég nem férfiról szól a dolog! Régebben még
azért néztem Jé-t, hogy mennyivel csinosabb, vajon mi volt benne, ami
bennem akkor nem volt meg? Volt, hogy én éreztem magam csinosabbnak,
volt, hogy a padlón voltam valami miatt, és akkor bizony az önbecsülésem
is a béka segge alá került. Akár hányszor elment az üzlet előtt, néztem
utána, s azt vizsgálgattam, hogy mennyivel szélesebb a csípője és
mekkora a hátsója az enyémhez képest.
Ezt mostanság nem néztem. Az alakommal és a súlyommal elégedett
vagyok. Edzem, edződöm, formálódom, a centik és a ruhatáram nem hazudik!
Ám, nézd csak meg milyen az emberi egó, ha szenvedésről van szó! Ha
minden rendben van az egyik területen, és kezdesz egyenesbe jönni, jól
érzed magad a bőrödben, Ő megijed, hogy feledésbe merül, s menten gyárt
magának egy újabb problémát, hogy újra a központba kerüljön. Mert az
egó, csakis lelki válság, kapzsiság, hátlomvágy, féltékenykedés idején
bukkan elő.
A saját egómnak is sikerült ezt összehoznia. Most, hogy tetszem
magamnak, jó a tükörbe nézni, boldog vagyok a párom mellett, és jól
érzem magam a munkahelyemen, mindjárt kizökkent ebből az édes
örömből…már ha hagyom. Éppen a bevásárló központban voltam apámmal,
hogy elintézzük a mobilinternetet a kézi számítógépre. Mind a ketten
fáradtak voltunk és csapzottak. Ők édesanyámmal áruért voltak
Szigetszentmiklóson, és pedig az üzletben jöttem-mentem, pakoltam,
kiszolgáltam, takarítottam, összehoztam egy jó nagy végösszegű bevételt. A
nagy részét apróságokból. Majd leragadt a szemem, így is meg kellett
erőszakolnom magam, hogy oda tudjak figyelni a srácra, aki a hordozható
internet használatát magyarázta, plusz a terhelhetését és a havidíjakat.
Abban az állapotomban, amikor ki vagyok fáradva, nem szeretek a Spárba
menni. Még a tömeget sem kívánom, de apám elhívott magával. Ott álltam
könyökölve a pulton, s azért küzdöttem, hogy nyitva tartsam a szemeimet,
mikor Jé és a bátyja sétáltak el 
mellettem. Azonnal felébredtem. A
bennem bőszült folyóként hömpölygő adrenalin magamhoz térített. Nem
láttam az alakját, ahhoz túl későn eszméltem fel. Ám percekkel később
már a gyors pénztárban álltak, én pedig egy reklámplakát takarásából
szemügyre vehettem őt. Újra rá kellett ébrednem, hogy az arca cseppet
sem vonzó. Legalábbis női szemmel. Nagyobb melle van, mint nekem, de
annak is megvannak az előnyei és a hátrányai is. A haját még rövidebbre
vágatta, mint volt. Nem is ezeken akadtam ki. Egy cseppet sem. Ő nem az a
tipikus, tömegből kitűnő jelenség. Akkoriban rossz passzban voltam, ő
éppen jó formában, egyértelmű, hogy őt választották. Mára már a jellemem
is acélosabb, megváltoztam. Gé-nek fogalma sincs róla, de nem is
érdekes. Nem akarok neki megfelelni. Már régen nem. Talán két éve bújtam
ki ebből a kényelmetlen gúnyából.
Igazából, akkor, ott, hulla fáradtan, csapzottan, kicsit koszosan a
munkától, munkás ruhában, azon akadtam ki, hogy nekem még nincs
lehetőségem elegánsan öltözni. Bizony, ilyen kis 
hülyeségen borult a
bili. Jé-nek a munkája megköveteli, hogy elegánsan öltözzön. Az én
munkahelyem a praktikus ruhákat igényli. Ha jön a 20 fok, már én is
csinosabban öltözködöm. Ezt kipihent aggyal felfogtam. Jómagam is
nőiesen öltözködöm. Sőt, polgárpukkasztóan a keleties, vagy hippis
beütéssel.
Talán azon is kiakadtam, hogy valahányszor összefutok vele, vagy
velük, mindig ugyan az a gúnya van rajtam. Erről nem tehetek, ezek a
legmelegebb ruháim. Pénzem pedig most nincs arra, hogy újakat vegyek. Ő
is nézni szokott engem, szóval kölcsönös a méregetés. Ilyenkor ő
érezheti magát fölényesebb helyzetben. Pláne, mert egyedül vagyok.
Van, mikor előbújik belőlem a gyermeteg énem, s arra vágyom, hogy
akkor találkozzam vele, vagy velük, amikor a legjobb formámban vagyok.
Bezzeg ilyen eset, még csupán kétszer fordult elő. Szeretnék csinos,
tündöklő és jól ápolt lenni abban a helyzetben. Eddig szinte csak az
ellenkezője történt meg. Talán tanulnom kell belőle. Talán arra ösztönöz
Jé létezése, hogy magamhoz képest a legjobbat hozzam ki magamból.
Esetleg azt, hogy ne a külsőmmel foglalkozzam, hanem a belsőmet ápoljam,
hogy újra kiegyensúlyozott lehessek, mert, amikor az ember rendeben van
lelkileg, szinte sugárzik. Akkor teljesen mindegy, hogy földes a keze
és nem tudta kisikálni a körmei alól, hogy koszos a ruhája, csapzott a
haja, mert még az is jól áll neki. Csak legyen boldog. Örüljön! Élvezze
az életét! A létezését! És ne másokhoz mérje magát, mert szerencsére
senki sem egyforma!
Legyen nagyon szép napotok!
Joyo
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: