Szép jó reggelt kívánok minden erre tévedőnek! 🙂
Az elkövetkező egy hétben ismét kipróbálhatjuk, hogy milyen volna együtt élni…kettesben. Szüleim jól megérdemelt szabadságukat töltik Lillafüreden, mi pedig a munka miatt nem tudtunk velük menni. De sebaj…gazdagabbak leszünk néhány élménnyel és pénzzel is 🙂
A tegnapi napon bevetettem magam, mint háztündér. Nem tudom mi ütött belém…egyszerűen csak jött. Munka után bementem az inter-zöld-pirosba, hogy bevásároljak. Fogalmam sem volt, hogy mit főzzek, csak lézengtem a sorok között, tervezgettem, számolgattam…egy dologban biztos voltam….szúnyog riasztót KELL vennem…mert vagy becsukom éjjelre az ablakot és nem tudunk aludni a melegtől, vagy kinyitom az ablakot, és nem tudunk aludni a szúnyogoktól. Ez a huszonkettes csapdája. Így hát addig kajtattam a háztartási cikkek között, amíg meg nem pillantottam a sorakozó dobozokat. Kiválasztottam egyet, és mentem tovább, hogy kigondoljam, mivel is etessem meg az uramat, ha este megérkezik a munkából.
Végül durum tészta, pulykamell, sajt és fűszerek mellett döntöttem.
Odakint tikkasztóan meleg volt…én pedig csak csendesen szenvedtem , mert reggel elrontottam az öltözködést! Laza ruhák helyett farmert vettem fel hosszú ujjú pólóval és sport cipővel. Reggel még eléggé hűvös volt, és lógott az eső lába…megijedtem…aztán megbántam.
Otthon, miután végre nekivetkőztem…rendet tettem a szobámban, elpakoltam a VOLT fesztiválkor kiszórt ruhákat a fotelból (hegyben állt, mert sokat keresgéltem!) felporszívóztam, elmosogattam, felsepertem, kimostam párom ruháit, hogy legyen nálam tiszta váltása, majd, mielőtt nekiláttam volna a főzőcskének…gyorsan lezuhanyoztam. Lehetőleg hideg vízzel!
Mikor Zsolti megérkezett, azonnal a zuhanyzóba küldtem, hogy ő is felfrissüljön, én, pedig már vígan kockáztam a pulykamellet. Rotyogott a durum tészta, párolódott a vajban a hús. Megszórtam Himalája sóval, fekete borssal és fokhagymás fűszersóval. Később pároltam mellé zöldséget, majd a húst elkevertem vele. Izgultam, hogy milyen lesz, ez volt az első olyan étel, amit spontán, vásárlás közben találtam ki. Kíváncsi voltam az eredményre. S mint kiderült…kimondottan jó lett. Párom kétszer is vett belőle, én pedig egy tányér elfogyasztása után is elpilledtem.
Elégedett voltam a tegnapi nappal. Fogalmam sem volt, hogy mi ütött belém, hogy előbújt belőlem a házi tündér. Lehet, hogy, ha különköltöznénk, továbbra is ilyen volnék? Lehet, hogy igényem van a rendre és annak fenntartására? Arra, hogy serénykedjek a konyhában?
Különös….ilyen volnék? Vagy is…ez is egy része a személyiségemnek? Korábban nem volt ilyen…bár anno is főztem, takarítottam, de nem volt az igazi. Kényszernek tűnt. Zsoltival valahogy magától értetődő, hogy étellel, tiszta ruhával, rendes környezetben várom, szépen megmosakodva. Értékeli mindazt, amit teszek, és nem magától értetődőnek veszi, mint régebben más. Hiába gondolja bárki is, hogy egy nő részéről természetes, hogy házi tündér üzemmódba kapcsol… azért vannak olyan típusú nők, akiknek nem az. Akiknek nagy dolog, ha önként és dalolva végzik el a házimunkát és főznek a negyven fokos konyhában, hogy megörvendeztessék a párjukat. Én is ide tartozom. Örülök neki, ha észreveszik mit csináltam, és értékelik, megdicsérik. Ez a régiből hiányzott. Sőt, ott még be is szólogattak, ha valamit nem úgy csináltam, ahogy a másik fél megszokta. De, mikor tegnap este Zsolti megérkezett, lefürdött, és beült hozzám a konyhára, mosolyogva nézte, ahogy ruhátlanul sürgölődöm a vacsora körül, és lelkendezett, mert takarítottam. Ez szinte szárnyakat adott. Újult erővel fordultam vissza a gázhoz és fejeztem be az ételt.
Azt hiszem működni fog a dolog. Zsoltinak nincsenek nagy elvárásai egy nő háziasságával kapcsolatban, én pedig jobban teljesítem a háziasszonyi feladatokat, ha nincs rajtam nyomás!
Feltettem a VOLT fesztiválos képeket is. Ha kíváncsi vagy más szemszögből is a fesztiválra, mint a hivatalos oldal 🙂 Idén nem tudtunk annyit fényképezni, mint az ezelőtti években. De így is éppen eleget, ahhoz, hogy mindig fel tudjam idézni a történteket 🙂
http://picasaweb.google.hu/j.k.fulop/2010VoltFesztival#
Legyen nagyon szép napotok! 🙂
Joyo
Már máskor is akartam írni, hogy az anyukád nagyon jól néz ki. Az apukád meg nagyon jól mutat mellette.
Szia panci! Nagyon szépen köszönöm 🙂 Büszke is vagyok rájuk!