Tervek

 Hajnalban rám köszöntött a nőiességem. Legalább már tudom, hogy mitől voltam olyan bolondján már két-három napja! Pedig csupán vasárnapra vártam. Semmi probléma…előbb vége lesz, így a Fertő-partyt már minden feszkó nélkül végigugrálhatom. Már, ha egyáltalán lesz mire. Igazság szerint túl sok kedvem nincs lemenni. Egyedül Ladánybene 27 és Lord lesz olyan program, amit még szívesen megnéznék. Amúgy is csak sofőrködnék. Úgy néz ki, hogy párom mégsem utazik el Siófokra. Szombaton is dolgoznia kell. Valahogy ő sem bánja. Nem a társaság, vagy a program miatt. Egyszerűen tudja, hogy nem tudná kipihenni magát, mert buliból-buliba mennének, reggel pedig elképzelhető, hogy nem hagynák aludni. Vasárnap éjjel fáradtan hazaérkezik, hétfőn pedig hajnalban kel és megy tíz-tizenegy órázni. Azt mondja, majd bepótolja másként a barátaival ezt a kanbulit.

Hamarosan kap három hét pihenőt, mielőtt újból kezdődnének a földmunkálatok. Azalatt ki is tudja magát pihenni, de napra egyáltalán nem vágyik. És elmondása alapján, semmit sem fog elvállalni, ami megterhelné.

Ennek én csak örülök. Nem sokat tudok érte tenni. Csak annyit, hogy ahogy tudom lelazítom; bor, testápoló, masszázs…aztán odabújhat a melleimhez aludni. (Furamód, a legtöbb férfi, a kedvese melleinek völgyében szeret pihenni.) Olykor zavar, hogy nem tudok többet segíteni. Látom, hogy ki van fáradva, fogyott is…én, pedig nem tehetek mást, mint támogatom.

Ha ennek az egésznek vége…lesz egy-két olyan program, amit már várunk. Augusztus végén megünnepeljük párom születésnapját. El szeretném vinni egy étterembe vacsorázni, de már most tiltakozik az ellen, hogy én hívjam meg. Ő akar elvinni engem. Ezt az egy dolgot utálom nála! Miért nem tudja megengedni, hogy megajándékozzam? Férfi! Az az átkozott férfiúi büszkeség…az!

Ezek után ott lesz például a Sitkei rockfesztivál. Ugyan még nem tudom, hogy kikkel megyünk, és kik lesznek a fellépők, de azért várom. Pár nappal később, Szeptember elsején ünnepeljük a második évfordulónkat. Tudom, hogy készül valamivel, csak azt nem, hogy mivel. Ő, amolyan nagyon rejtett romantikus, nem is várnád tőle, majd a legváratlanabb helyzetekben bukkan elő belőle a hős, romantikus lovag, és teljesen levesz a lábadról. Elképesztő!

Itthon megkezdődnek a Szüreti Vigasságok, az én lelkem készül a Karácsonyra, de közben, amikor csak tudok, segédkezem a mindenszenteki készülődésben. Szeptembertől folytatom tovább a Karácsonyi blogomat, és talán a Karácsonyi mesét is. Közben letelik a Mindenszentek, és készülünk a wellness hétvégére. Miután megérkezünk, kezdetét veszi a Karácsonyra való felkészülés.

Tavaly a legnagyobb örömöt az okozta számomra, hogy apám December elején megkért, hallgassunk karácsonyi zenét. 🙂 Nála ez valóban ritkaságszámba megy. Ő, amolyan last minut karácsonyozó, az utolsó pillanatokban hangolja rá magát látványosan az ünnepekre.

Tudjátok rólam, hogy én nagy Karácsony-fan vagyok. Ez van, nekem az ünnepek, nem az ajándékról szólnak. Sokkal inkább a készülődésről. Az ember lélekben is felkészül, hogy befogadja a Földre érkező hatalmas szeretet energiát és kegyelmet, amit December 24-e jelképez. Megtisztulunk, hangolódunk, kinyílunk embertársaink felé. A családunk felé. Nekem ezt jeleni. És természetesen a sok fényt, a díszeket, a csillogást, a ragyogást, a különböző figurákat, a főzőcskézést, a süteményeket (főleg a mézeskalácsot!), a zenét…az örömöt. Az együttlétet. Meghittséget.

Nem is olyan rossz dolog a karácsonyról beszélni, amikor odakint 37 fok meleg van! 🙂

Bár valószínűleg bolondnak néznétek, ha most ide bebiggyesztenék egy karácsonyi dalt a Youtube-ról! 😉

De nem izgat. Képet azért rakok ide :-p Én már csak ilyen kis bolondos vagyok 🙂

Legyen nagyon szép napotok!