Nagyon szép Hétfő délelőttöt kívánok Mindenkinek! Már, ha a Hétfő lehet szép. 
Fura. Így vagyunk kondícionálva! A Hétfő pocsék! A Hétfő rossz! Utálok dolgozni! Utálok felkelni! Utálok élni! Ájjájjájj! Lehet, hogy Garfield nyugatról kelet felé való térhódítása volt ránk ilyen hatással? Vagy szimplán csak utálnunk kell valamit, hogy jólérezzük magunkat a bőrünkben valahol a lelkünk legmélyén? Mindenki mást mond. De egy dologban azt hiszem, hogy mindannyian egyetértünk…nagyon, de nagyon nehéz visszazökkenni a dolgos hétköznapokba egy hosszú hétvége után! Pláne, ha mindaz nagyon is tartalmas volt.
Valahogy most én is így érzem magam. Három napig az ember szabadon jön-megy, nem kell ideges embereket terelgetnie az ügyfélszolgálaton. Maga osztja be az idejét. Teljesen fel voltam pörögve a hétvégén. Elterveztem, hogy miként alakítom át a környezetemet. Szeretnék minden régi, illetve már nem használt ruhát kiszanálni. Van rá jelentkező, aki örülne nekik, mert nagyon jó állapotban vannak. Szeretném az évek óta gyűjtött szárított rozsáimat is kidobni, illetve azt a preparált denevért, amit még a nagybátyám ajándékozott nekem a tizennnyolcadik születésnapomra…ki tudja milyen megfontolásból! 🙂
És, ha már idáig eljutottam, akkor megszabadulok a Gé-től kapott ajándékoktól is. Van olyan kisgyermek a környezetemben, aki nagyon örülne néhány “új” plüss játéknak, illetve leányzó, akinek tetszene pár ékszerem. Mindenképpen meg fog könnyebbülni a lelkem; ajándékozom, a környezetem pedig megszabadul a régi, nehéz energiáktól.
Ráadásul szombaton teljes mértékben felpörögtem a frizura változtatás miatt, és felhívtam azon melegében a fodrászomat. Zsu sajnos, érthető okok miatt, éppen nem tudott nekem időpontot adni, így megkért, hogy Hétfőn hívjam vissza.Még mindig pörögtem, mert jó ötletnek tartom az újabb frizura váltást. Szeretnék megújulni. Mintha a lelkem is azt kívánná, hogy jobban ki tudjam fejezni önmagam.
Mintha tiszta lappal tudnék indulni. Ezzel, amit elterveztem nagy próba elé fogom állítani önmagam, hiszen el KELL engednem a múltamat. Azt hiszem ezzel már sikerülni fog. Ezek drasztikus lépések lesznek. De megteszem.
Ma reggel felhívtam Zsu-t. Így is csak jövőhét hétfőre tudott időpontot adni, este negyed hétre. Nos…úgy néz ki, hogy új külsővel, új-régi rendezett környezettel köszöntöm az őszi időszakot.
Lassan kezdem elhagyni az étkezésemből az állati eredetű anyagyokat. Egyre kevésbé kívánom a húst, és sokkal jobban vágyom a zöldségekre, gyümölcsökre. Sokkal jobban esik egy nagy adag víz felett megpárolt zöldség enyhén sózva és fokhagymázva, mint a zsíros cupákok, vagy a sovány húsok. Természetesen még nem hagytam el teljesen. Tegnap délután például megfőztem életem első, önálló csírke húslevesét. Tettem bele karalábét, pasztinákot, sárgarépát, egész paradicsomot, vörös hagymát, fokhagymát, paprikát, és, hogy kicsit pikánsabb legyen, apám tanácsára egy fél kiskanálnyi Erős Pistát. És grátisznak, ha már nagyapám annyit fáradt, és mellesleg az íze sem útolsó…főztem bele tőzsök gombát. Ez az a típusú kalapos, ami még főtt állapotban is csak úgy roszog a fogad alatt!
Kicsit izgultam a végkifejlet miatt. El főddögélt alacsony lángon, olyan egy és háromnegyed órát. Főztem hozzá levestésztát, majd tálaltam a szüleimnek. Én finomnak találtam, és csodák-csodájára, ők is elismerően hümmögtek neki. Nagyon boldog voltam, hogy sikerült az első önállóan elkészített húslevesem. Ilyen élmények és tapasztalatok után egyre bátrabban fogok nekiállni főzni. 🙂
Ugyan nem vág egybe a fenti terveimmel, miszerint kezdek leszokni az állati eredetű ételekről, de akkor is, nagyon szeretném megtanulni az apám féle pörköltet és gulyásleves elkészítési módját. Aztán majd alakul. A halételek egész jól mennek. Mióta a TV Paprikán láttuk, hogy a besózott és állni hagyott halban felóldódnak a szálkák, nagyobb kedvem van az uszonyosokból is főzőcskézni.
Elárulok valamit…én az apámtól tanulok főzni. Az életünk úgy alakult, hogy főként apám főz otthon, bár van egy-két olyan fogás, amiben édesanyám a profi. Kuglóf, sajtos csirke, ananászos csirke…hmmm…egész éhes lettem 🙂
Úgy látom elég vegyesre sikeredett ez a bejegyzés. De szeretem azt leírni, ami éppen a fejemben kavarog. 🙂
Legyen nagyon szép napotok!
Joyo
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: