Nagyon szép napot kívánok mindenkinek!
Mostanában kicsit gondban vagyok. Nem igazán tudom, hogy miről írjak. Nem 
hinném, hogy az ihlet veszett el. Nem akarok sablonos dolgokról írni, mert akkor számomra is unalmassá válik a napló. De, ha valóban azt írom le, ami bennem van, attól tartok, hogy célponttá válnék és elítélnének.
Írhatnék arról, amit tegnap már elkezdtem. Hogy miként próbálok életmódod váltani. De érdekel ez valakit? Kellene bárkinek is a tanácsom? A példák? A tippek? Fogalmam sincs. Káosz van bennem. Óriási káosz. Ugyan már nekiláttam a “takarításnak” mind kívül, mind belül, mind a környezetemben, de valahogy újra és újra visszacsúszom. Ahogy édesanyám tegnap este megfogalmazta, mások rám pakolják a gondjaikat, nyűgüket, bajukat, én pedig megpróbálom megoldani mindazt. Pedig az képtelenség. És csak kikészítem magam.
Azt mondják ne vegyem fel. De mindezt hogyan kell csinálni? Fogalmam sincs róla. Azt mondják legyek egy kicsit önző. Régebben nagyon önző ember voltam. Most pedig átestem a ló másik oldalára. Jelenleg mindenkin segíteni szeretnék. Akár Terézanyu.
Hogyan kell kizárni a külvilágot? Hogyan ne engedjem hatni magamra mások problémáit? Nem mondhatom azt, hogy fogja be a száját, mert a végén még elkéri a panaszkönyvet, és én leszek a hibás. De nem csak a munkahelyemen. Annyira érzékenyek az antennáim, hogy, ha valakit üvöltözni hallok az utcán, az is hat rám. 
Van valami jó ötletetek?
Egy módot ismerek, hogy tegyek ellene. Bár ez inkább csak utólagos megoldás. Elmenni a konditerembe, és kihajtani magamból minden dühöt, keserűséget és fölösleges energiát.
Sajnos a gyerekkori rossz emlékek miatt az idegrendszerem nem a legerősebb részem.
Gyógymódként magamat kényeztetem. Kiegészítőket, parfümöt, ruhát veszek magamnak. A mai napon vettem egy Alverde márkájú karottás-cseresznyés arckrémet, és egy avokádós-szőlőkivonatos hajsampont. De nem vásárolhatok mindig, amikor valami lelki problémám van. A végén még boltkóros leszek! Vagy lenullázom a bankszámlámat!
Próbáljam a relaxációs zenét este? Jógázzam? Menjek masszázsra? Egyek csokoládét? Fussak?
Kérlek adjatok tanácsot… ^^’
Előre is nagyon szépen köszönöm.
Hétfőn pedig mindenképpen ellátogatok abba a női konditerembe. Jobb, ha beírom magamnak a naptárba, beállítom a telefonomba a figyelmeztető üzemmódot. És leküzdöm az ellenállásom.
Talán mégiscsak jó blog téma az életmódváltás. Csak itt is mindent fel kell építenem. Egy rendszer az én dolgom is megkönnyíti, hogy be is tudjam tartani. Mint ahogyan azt a diétás naplókban látom. Napi beszámoló, hogy mit ettek, mennyit és milyen módon mozogtak. Dokumentálni kell mindent.
-súlyt
-centimétereket
-teljesítményt
-állóképességet
-étrendet
Talán nagyobb önbizalmat ad, ha a saját szememmel látom a változást.
Remélem én is segíthetek olyan embereknek, akik hasonló cipőben járnak. Úgy, ahogy nekem is sok más blogíró társam segített!
Legyen nagyon szép napotok!
Joyo
Ugyanolyan, mint a többi milliónyi sekélyes bulvárírás.. Pótszer, töltelék, sablon. Sokkal többet kéne olvasnunk, ahhoz, hogy írhassunk – magamra is igaz. Jó fejlődést kívánok.
Szia G! Nagyon szépen köszönöm. Tudom, hogy nem vagyok formában. 🙂
De momentán nem a blogíráshoz kértem tanácsot, hanem, hogy miként rázhatom le magamról a Terézanya-szerepet. Mondjuk te is nyújtasz hozzá segítséget, mert én döntök, hogy miként értékelem a hozzászólásokat. 🙂
Pozitívnak és építőnek, vagy negatívnak és rombolónak. Igyekszem az előbbire koncentrálni.
Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget.
Legyen szép napod.
Joyo ^^’
Köszönöm szépen az értékelést. Nagyon jól esett a lelkemnek 🙂
Ha minden nap bűnként fogod fel a megevett ételeket, és centiméterekben méred a javulást, soha nem jössz helyre. A diéta helyett inkább lazíts. Foglalkozz a hobbiddal, írj. Kicsit olyan Bridget Jonesos, ez a nagy centiméterezés. 🙂
Szia Zoé!
Köszönöm, ezt megjegyzem. Én is szeretnék leszokni a mindennapos mérlegre állásról. Elég hetente egyszer, talán úgy látványosabb az eredmény.
Még egyszer köszönöm a tippet. ^^’