Szép napot kívánok Mindenkinek!
Nos… annak köszönhetően, hogy a legutóbbi bejegyzésemben kiosztottam magam, s képes voltam elfogadni a puszta tényeket, miszerint egy mindent túllihegő, múltban vekengő, hisztis p***a tudok lenni az idő nagy részében, s tudatosan elkezdtem tenni ellene… a szervezetem fellázadt, szó szerint. Bepusziltam valami kórokozót. Tegnap előtt még csak kapart a torkom és az orrom. Tegnap már konkrétan dögrováson voltam… hőemelkedéssel, migrénes fejfájással, lángoló torokkal, és kínzó végtagfájdalommal. De hősiesen küzdöttem ellene, végig dolgoztam a napot egyetlen nyikkanó megjegyzés nélkül, sőt, még angolon is voltam. Ám, mire este nyolckor lekászálódtam a buszról, úgy éreztem feladom, egy lépést sem teszek tovább! Fájtak az ízületeim, úgy éreztem, hogy beszakad a derekam, szét akart esni a fejem. De erőt vettem magamon, és besétáltam még az ABC-be, mert az édesanyám megkért, hogy vigyek haza neszkávét. A mellé vettem még literes narancslevet is, hogy meglegyen a vitaminpótlásom. Alig vártam, hogy végre ágyba bújjak.
Nem sokat tudtam gyönyörködni a készülő konyhában, annyit viszont felfogtam, hogy a falakt szépen beburkolták a falécekkel, s abszolút nincsen doboz hatása, mint én azt korábban gondoltam. Gyönyörű volt. Apám, a párom és egy segítségük négykézláb kúsztak másztak, méregettek, fűrészeltek, anyám gyönyörködött, én pedig szenvedtem. Anyám tanácsára gyorsan lefürödtem, készítettem egy Neocitránt és bebújtam az ágyba. A fejfájásom ellenére hamar álomba merültem. Mire a párom mellém bújt, én már kétszer leizzadtam álmomban, s már akkor sokkal jobban éreztem magam.
Az éjszakám nyugodtan telt.
Reggel csak a torkomat éreztem, híre-hamva sem volt a tegnapi fájdalmaknak. Könnyedén másztam ki az ágyból fél nyolc körül (lenyúlták a munkáéhoz a rádiós ébresztő órámat, és nem hozták vissza…), a torkom fájt, de a közérzetem sokkal jobb volt. Ébresztésnél a párom sikeresen elcsábított, bár nem volt túl nehéz dolga… mert lássuk be, betegség ide vagy oda, azért kívánós vagyok. Szerencsére!
Anyámmal arra jutottunk, hogy nagy valószínűséggel a következő a helyzet; én lélekben elengedtem nagyon régi, súlyos dolgokat, s fizikailag is kell dolgoznom magamból. Nátha, köhögés, torokfájás (ki nem mondott és most kimondott dolgok), émelygés (nehezen emészthető dolgok). Nos… ezért jött ilyen robbanás szerűen ez a betegség. Mindezt elfogadtam, és hagyom, hogy távozzanak tőlem a felesleges dolgok, blokkok!
Reggel még benyomtam egy deci narancslevet, amit megbolondítottam 15 csepp Grapefruit cseppel, csak, hogy megtámogassam a szervezetem küzdelmét a bacik ellen, és most itt vagyok.
Hála a vitaminoknak, az alvásnak és a reggeli orgazmusnak, a hangulatom kirobbanó.
Annyira, hogy rögvest folytatom a karácsonyi regényem írását!
Nagyon szép napot kívánok Nektek!
Joyo ^^
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: