Rá
kellett ébrednem, hogy ez a hatalmas szexuális étvágy kétélű fegyver.
Az ember 
lánya frusztrált, teles-tele van feszültséggel, s ha nincsen
levezetve, nagyon könnyen átalakul negatív feszültséggé, s idegesek
leszünk. Sőt, kimondottan agresszívek, s mindent úgy értelmezünk, mintha
ellenünk cselekednének. Nem is kell hozzá sok.
Párom egy közeli
lakásban újított fel, én pedig ebédet vittem neki. Úgy gondoltam, hogy
mivel elmondása szerint egedül van, végre rámászok…még az sem izgatott
volna, hogy tiszta festék. Már fájt az alhasam az elfojtott vágyaktól,
mert jobbnak láttam, ha nem nyúlok magamhoz, inkább a párommal élném ki a
vágyaimat.
Megvettem az
ebédet a Nagymamában, majd felkaptattam a kaputelefonhoz. Némi
csalódottság lett úrrá rajtam, mikor női hangot hallottam a
kihangosítóban. Odafent pedig találkoztam a hang tulajdonosával. Előttem
érkezett pár perccel, mondta párom.
Mikor
bevonultunk a kisszobába ebédelni, zavarban volt, szétszórttá vált,
kerülte a tekintetem. Vagy csak én láttam annak, s inkább csak az
munkálkodott benne, hogy most itt a tulaj, ő pedig eszik, ahelyett, hogy
dolgozna. Pedig maga a házinéni mondta, hogy menjen és ebédeljen meg
nyugodtan.
Teljesen
befordultam a viselkedésétől, s mivel estig nem láttam, még inkább
túlgondolkodtam. Este próbált meglepni, pótolni, engesztelni. Nem haza,
hanem hozzánk jött egyszerre, én etettem meg, nálam fürdött…de a
szexhez nem volt semmi kedvem. Ez valami olyasmi lehet, mint amikor már
annyira éhes vagy, hogy nem bírsz enni!
Talán ma már helyre billen bennem a dolog. Talán ma is egyszerre hozzám jön. Talán ma már tudunk szeretkezni.
Remélem már
ilyen is megtörtént mással. Nem egyedi eset. Szegény… pedig most
valóban rá volt készülve. Ő is akarta, de már indulóban elvettem a
kedvét. Egyszerűen képtelen voltam átforgatni magamban ezeket az
érzéseket. Bár elmondtam neki, ő pedig bocsánatot kért a viselkedéséért
ott abban a lakásban. Akkor oldódott bennem a feszültség. De még mindig
képtelen voltam a szexre. És már ő sem próbálkozott velem.
Ez van. Ezt a peteéréses-szexéhség valóban egy kétélű kard! 🙁
jujjjjj……ez azért nagyon rossz élmény……csak szisszegek itt a monitor előtt
Szia good wine!
Nos… igen, az volt. De szerencsére helyrebillent bennem a dolog. ^^
És mit mondott miért változott meg a viselkedése?
Mielőtt megérkeztem volna a lakáshoz, a tulaj felhúzta és plusz munkákat akart neki adni. Pörgött az agya, hogy hogyan variáljon az időbeosztásán. Én pedig pont abba a részbe csöppentem, mikor a legintenzívebben pörgött az agya. Ráadásul ő nem az a fajta, aki munka közben szeret megállni enni, főleg, hogyha ott van a tulaj. Nem érzi becsületesnek, mikor órabérben van.
Ezt megértem. Csak régi rossz emlékek törtek rám, bár tisztában vagyok vele, hogy ez nem ugyan az az eset. Még mindig felül kell írnom néhány régi rossz programot, amit még négy éve ültettek el bennem. Ez van. De hálás lehetek érte, hogy kapok rá lehetőséget. ^^
Az a gond, hogy pontosan az az emlék bukkant felszínre bennem azzal, hogy nem tudott mit kezdeni velem a “munkahelyén”, mikor közel három évvel ezelőtt meglátogattuk apámmal Gé-t az akkori kitelepült helyén, és ő zavarban volt, hogy ott vagyok, mert akkor már ott állt a háta mögött Jé, és nyilván nem akart velem nyalakodni, mikor az az ember is jelen volt, aki felkeltette az érdeklődését. Akkoriban pedig már nem voltam a legjobb passzban. Uh, basszus! Ez aztán a pocsék emlék! Brrr! Már ráz is a hideg tőle!
De szerencsére Párom nem egyenlő Gé-vel. ^^
Igen,igen,pontosan tudom mit érzel,bennem is futnak azok a bizonyos rossz programok,ezért éreztem át annyira!