Különös az ember! Ha valahol nem érzi jól magát, a teste különös dolgokat produkál, hogy szabaduljon, meneküljön…
Megpróbálja átforgatni magában a dolgokat. Nem mindig megy. Próbálkozik azzal a 
mantrával, hogy “Örülj, hogy van munkahelyed!” Ám, egy ember érzi, hogy mi az amit szívesen csinál. Elvégre a napok jó felét a munka teszi ki. Akkor miért ne végezzünk olyan cselekvést, amiben jól érezzük magunkat? Vannak átmeneti állomások. Ez a munkahely számomra is az. Csak átmenet. Egy futó állomás. Addig tudom képezni magam, gyakorlom a kommunikációt, fejlesztem mellette a nyelvtudásom (mind az angolt, mind a németet!) és készülök arra a munkára, ami jövő Decemberben vár rám.
Van bennem lelkesedés. Van bennem tettvágy. Egyre jobban haladok a nyelvtanulás terén, éppen azért, mert azt a munkát szeretném végezni, amit nagyon közel áll hozzám. Szivacsként szívom magamba a tudást, a szavakat, kifejezéseket, szókapcsolatokat. Jobban, mint az elmúlt 6 évben bármikor! A párom szintúgy. Számára is ott a biztos munka, és neki közelebb is, mint nekem. Szeptember közepére mehet Ausztriába. Ez engem is boldoggá tesz, és nyugalommal tölt el. Nem csupán Őt. Az is biztos, hogy amikor Ő elkezd dolgozni, én sokkal nyugodtabban megyek a jelenlegi munkahelyemre, mert nem kell semmiért görcsölnöm. Nem a létfenntartásért kell küzdenem. Azért dolgozom, mert csinálni szeretnék valamit.
Ő is nyugodtabb lesz, ha végre bejelentett, jól kereső munkahelye lesz. 🙂
Egyre jobban haladunk afelé, hogy úgy éljünk, ahogy mindig is szerettünk volna. Nyugalomban, békében, örömben 🙂 Hajrá!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: