(Élet a pasin túl) Lépések egy stresszmentesebb élethez

 Úgy néz ki, egyre jobban közeledik az Ősz. A reggelek már csípősebbek, ritka miniszoknya és a rövidnadrág.

Erre főként ma ébredtem rá, amikor lementem az ábécébe valami ételt venni, s szembetűnt, hogy a zöldségpulton, már sütőtököt árulnak. Megörült a szívem, mert rajongok érte. Sütve, rántva, levesként elkészítve! Vásároltam is egy kisebb darabot, hogy kipróbáljam, bár tudom, hogy ameddig az első fagy meg nem sípi, addig nem lesz meg az a finom édeskés íze. A lényeg, hogy nagyon egészséges:

Egy kis ízelítő…

“A sütőtök, a kukoricához és a burgonyához hasonlóan, Amerika felfedezése után került földrészünkre, őshazája Közép-és Dél-Amerika trópusi vidéke az inkák, a maják és az aztékok jellegzetes táplálékai közé tarozott, Európában hamar közkedveltté vált. A XVI. század óta ismert és termesztett növény Magyarországon is.  Jelentős karotin- és C-vitamin tartalma, antioxidáns hatása folytán kedvelt téli csemege. Emellett kitűnő rostforrás tápértéke és energiatartalma igen magas. Emelett magas kálium-, foszfor-, vas-, réz-, mangántartalma – káliumtartalma miatt pedig vérnyomáscsökkentő és vízhajtó hatása is van.
Csaknem kizárólag sütve szokták fogyasztani, pedig számos más felhasználási módra lenne lehetőség. Felhasználja a cukrászipar és a konzervipar is, például kedvelt bébiételek, ivólevek készülnek belőle. Édeskés, de nem markáns ízű, így sokféle fűszert alkalmazhatunk hozzá, például a belőle főzött leveshez szerecsendió, római kömény, koriandermag, curry és gyömbér is illik. Krumplit kiváltható köret, püré is készülhet belőle alkalmanként, ez esetben rozmaringgal is lehet ízesíteni. Édességként a hagyományos téli fűszerek, a gyömbér, a szerecsendió, a fahéj és a szegfűszeg adhat aromát neki.
Magja pörkölve finom és egészséges “rágcsa”, a tökmagolajat pedig salátákba használhatjuk.
A sütőtök sárga, tölcséres virágai is ehetőek, például palacsintatésztába forgatva, olajban sütve különleges csemegét lehet készíteni belőle.
Gyümölcsízekbe is főzik, hogy egy-egy aromásabb, de drágább gyümölcsből készült lekvárnak, íznek tömeget adjon. Otthon elkészíthető különlegesség lehet a töklekvár, vagy tökdzsem: cukorral, citrommal, fahéjjal, szegfűszeggel főzve.” (forrás: nosalty.hu)

Gyűjtöttem néhány receptet. Most, hogy jönnek a hűvösebb napok, ismét belibbennek a konyhába és kísérletezgetek egy kicsit. Nagyon szeretek sütni-főzni, mindig megnyugtat, ami mostanság igencsak rám fér.Tegnap már írtam, hogy eléggé rosszul áll a szénám. B-tervként nézegetem az álláshirdetéseket, ami addig kitart, amíg elindulok a határon túlra. Igyekszem kicsit rákapcsolni, de valahol mégis szétcincál a munka. Azt hiszem valóban igaz az Ikrekre, hogy nagyon sok munkában kipróbálja magát, mire megtalálja az “igazit”. A legjobb választás, ha magamhoz mérten megteszem a legtöbbet, a többit pedig a fentiek akaratára bízom. Úgy is mindig az történik meg velünk, aminek meg KELL történnie.

Az nyugtat, hogy a nyelvi tanulmányokkal nagyon szépen haladok. Szeptembertől már németezünk is. Ez  újabb kapukat nyit ki előttem. És a párom egy hónap múlva már kint dolgozik. Ez is némi súlyt levesz rólam, hogy mindig is lesz valahogy 🙂

Igyekszem összekaparni magam… 

 Kedves Olvasó!

Elég régóta nem jelentkeztem már… ennek is meg van az oka sajnos. Eléggé túlhajtottam magam, ezt a szervezetem megsínylette. Éppen arra várok, hogy bejussak az orvosomhoz. Ám úgy néz ki, hogy ez a túlhajszoltság sem érte meg… ugyanis nagyon rezeg a léc alattam a munkahelyemen. Vannak olyan dolgok, amikhez valószínűleg nem tudok felnőni. nem tudok úgy teljesíteni belőle. Pedig a legtöbb mutatóm már javult. Ugrásszerűen, látványosan, mégsem elég az “életben maradáshoz”. Október végéig kaptam haladékot, hogy javítsak.

Próbálok nem rágörcsölni. Igyekszem úgy bemenni dolgozni, hogy ez egy jó és eredményes nap lesz! Jól végzem a munkám, elégedettek velem, megfelelek az ügyfél és a főnökeim elvárásainak. De úgy néz ki, hogy ez nem mindig sikerül. Vannak gyengéim… főként az idegrendszerem. márpedig egy ilyen munkakörbe, mint az enyém, vagy embertelen leszek, ami nem az én stílusom, vagy elkezdek nyugtatókon élni, ami, pedig, mint tudjuk, baromira egészségtelen.

Tudom, hogy jövő Decemberben meglesz a nekem való biztos állás, de addig valahogy el is kell jutni. Apám tanácsára elkezdtem a biztonság kedvéért állásokat nézegetni, önéletrajzot fogalmazni, hogy ne érjen annyira felkészületlenül a dolog.

Kicsit összekapom magam és délután még bejelentkezem.

Legyen nagyon szép napotok!

Joyo   

Lázas vagyok! Izomlázas! Mégpedig egész testemben tomboló fájdalommal. Ez nem panasz, félre ne értsen senki. Egyszerűen sikerült végre eljutnom arra a bizonyos Fit Box edzésre. Erika barátnőmmel betoppantunk a fél hétkor kezdődő tréningre. Izgultunk, de hamar belelendültünk a dologba. Az edzés harmincadik percében kezdtem magam otthonosan érezni. Olyan volt a hangulat, mint a régi kosárlabda edzéseimen. Izzadtam, mint a versenyló! Sípolt a tüdőm, sajogtak-remegtek az izmaim. De élveztem. Az utolsó húsz percben, meg akartam halni, de nem hittem volna, hogy edzés után ennyire fel leszek pörögve. És Erika sem. Csak vigyorogni tudtunk.

Hozzá teszem, számomra az volt a leg üdítőbb, mikor a zsákot püfölhettem. Bár bandázs nélkül, a puszta kesztyűben már-már fájdalmas volt. Igaz, hogy az edző megkért bennünket, hogy ameddig nincs meg ez a védőfelszerelés a kezünkre, addig ne teljes erőbedobással üssünk. Ez nálam akkor mondott csődöt, amikor rákaptam az ütés ízére, és lelki szemeim előtt megjelent a zsákon Gé feje. Onnantól már nehéz lett volna kontrollálni magam, s egyszer-kétszer keményen odacsaptam. Bár az öklöm bánta.

Mikor végetért az edzés, kellemesen elfáradtunk, sajgott minden izmunk, remegtek a lábaink, de nem rettentünk meg. Sőt, újra el akarunk menni.

Mire hazaértem, meg is lett a bandázs nélküli agressziólevezetés eredménye. Mind a két kézfejem bedagadt és belilult az izületeimnél. Legközelebb már tudom hogyan… merre… meddig. A legviccesebb az volt, hogy még egy hét decis flakont is nehezemre esett a számhoz emelnem.

Isteni érzés volt lezuhanyozni és hajat mosni utána. Altatóra sem volt szükségem. Nyugodt voltam és boldog, tele pozitív élményekkel. Úgy érzem megtaláltam a számomra valóban ideális sportot 🙂

Ajánlom mindenkinek, akinek szüksége volna jó állóképességre és agresszió levezetésre! 😉

Nagyon gyorsan eltelt ez a három hét, míg szüleim nyaraltak. Igaz, hogy még van belőle 4 nap, de huss…. tovaszállt. S nagyon sok mindent megtanultam belőle. Egyrészt azt, hogy képes vagyok vezetni egy háztartást; gondoskodni az ételről, mirelit ételek, pizza helyett normális ebédet vagy vacsorát főzni; tisztán tartani a környezetem; mosni; vasalni; s közben bejárni és ledolgozni heti 40 órát, össze-vissza beosztásban. Igazság szerint azoknak, akik napi szinten ebben élnek, mindez semmiség, napi rutin… de számomra, aki még csak most ismerkedik a “felnőtt élettel”, igenis nagy lépés! 🙂 Megveregethetem a saját vállam. Tiszta ruha van a páromon, szárad a szárogatón, a függönyök bent pörögnek a mosógépben. Készülök az ablaktábla és párkány mosásra, ha párom megjön, ő bevállalta az ablaküveg letisztítását.

A kész ebéd ott várakozik gőzölögve, illatozva a konyhapulton. Kolbászos zöldséglevest készítettem, ahogy apámtól tanultam, és fűszeres csirkecombokat gombafejekkel majolika (római) tálban! Ismét egy olyan komplett ebéd, amire büszke lehetek 🙂

Még szerencse, hogy ma pihenő napom van, így mindezt egyszerre meg tudtam 🙂 Még magamat is renováltam… hajmosás reggel; radírozás; testápolózás; manikűr; pedikűr.

Ráadásul Párommal is nagyon jól összedolgoztunk és megértettük egymást ezalatt a 3 hét alatt. Élveztem 🙂 Voltak érdekes kalandok, közös főzések, mosások, takarítások, vásárlások. Még Gé-vel is összefutottunk a nagy piros-zöld üzletben, ami után nehezen találtam magamra, mégis, ők türelmes volt, kitartott mellettem, hagyta, hogy összeszedjem magam… nem erőltetett semmit.

Már valóban el tudom hinni, hogy képesek vagyunk együtt élni, megteremteni egy közös otthont, és a közös jövőt 🙂

 Még sem mentünk Balatonra. Valahogy nem érte volna meg az a 180 km, az az összeg úgy, hogy közben nem tudtunk volna strandolni, csak bóklászni, kirándulni, pénzt költeni, házban ülni…

Inkább úgy döntöttünk, hogy kirándulunk, de célpontként egy közelebbi állomást, Kőszeget választottunk.

Az egész délutánt ott töltöttük 🙂 Meglátogattuk a várat, illetve csak szerettük, volna, de sajnos a felújítások miatt zárva tartott. Írott-kő messzi célpontnak tűnt, így a városban bóklásztunk. Keresztül másztunk a téren, mely a felújítás miatt olyan benyomást keltett, mintha bomba robban volna… sajnáltam, hogy pont olyan időszakot fogtunk ki, amikor minden zárva volt és feltúrva…

Engedve gyomrunk egyre követelődzőbb hangjának, beültünk a Kékfény étterembe és pizzát rendeltünk. Ezt követően, gondoltuk le sétáljuk az ebédet, nekivágtunk a hegynek, hogy megnézzük a Király-völgyet, melyet táblák hirdettek, de mikor a meredek dombot megmászva, már vagy a tizenkettedik hét nullás házat hagytuk el, rájöttünk, hogy ez a kiírás valami olyasmit takarhat, mint nálunk a Virágvölgy.

Így visszafordultunk, és meg sem álltunk az Ibrahim fagylaltozóig, ahol rendeltünk két kelyhet, és tovább beszélgettünk. Fél nyolckor indultunk haza 🙂

Jól éreztük magunkat, arra jutottunk, hogy ami tőlünk és a helyzettől telt, mindent megnéztünk, amit lehetett 🙂 Legközelebb, ha már jövőre megnyitja kapuit a Jurisics vár, akkor ellátogatunk újra és megtekintjük a belsejét!