(Élet a pasin túl) Lépések egy stresszmentesebb élethez

Visszatérő álmok

 Különös dolgok az álmok. Sosem tudjuk eldönteni, hogy valóság-e,
ameddig valamire meg nem riadunk, s izzadt homlokunkat megtörölve fel
nem sóhajtunk megkönnyebbülésünkben.



Engem már lassan három hete visszatérő álmok látogatnak, s az álmom
főszereplője
maga Gé, akiről igazából Augusztus óta nem sokat hallottam,
s nem is igen futottam vele össze a városban sem. De valamiért három
héttel ezelőtt egy pihentető álomban meglátogatott. Összezavart a dolog,
mert annyira valóságos, annyira életszerű volt, ahogy éreztem az
illatát, az ízét és a teste melegét a tenyerem alatt, hogy amikor szó
szerint megriadtam hajnalban, a megkönnyebbülés szinte szétáradt bennem.
Ugyan azon a héten ismét álmodtam vele, ezúttal ennek a szöges
ellentétét. Én bukkantam fel ott ahol ő tartózkodott, s olyan jegesen és
kiábrándítóan viselkedett, hogy mikor reggel magamhoz tértem,
megköszöntem az égieknek a tapasztalást, így tovább nem foglalkoztatott a
dolog. Egészen e hét közepéig, amikor újabb sikamlós álmot láttam vele,
s amiből szégyenemre, nem akartam felébredni! Két napon keresztül
kínzott a dolog. Remegett a kezem, küzdöttem, hogy ne vegyem fel vele a
kapcsolatot. A józan ész győzedelmeskedett. Amúgy sem ismeri az új
elérhetőségemet.



Tegnap éjszaka ismét vele álmodtam. Illetve ő maga nem szerepelt
benne, de mégis róla szólt, a párjáról és rólam. Szóba került a
lánykérés, hogy kit fog feleségül venni. Természetesen az álmok
körforgása szerint én “maradtam alul“. Meg akarta kérni az én kezemet
is, de Jé győzött. Evidens. Sikamlós után ez volt a kiábrándító, rideg
álom.


Nem is ezen vekengek. Persze, mindennek már öt éve. Néha belefér
egy-egy álom mindenkinek az ex-szel. Én inkább azon vagyok kibukva, hogy
visszatérő álmaim vannak, s általában egy-egy oda nem illő helyzetben
bukkan fel, s mindig Ő jön. Olyan mintha valamiféle álombéli szerető
volnék, akihez akkor jön, amikor kedve tartja, boldog és jól érzi magát.
Szeretetteli, kedves és odaadó. De ha én bukkanok fel, szinte meg sem
ismer… távolságtartó…bunkó.


Rühellem ezt. De miként űzöl ki valakit az álmaidból? Még úgy is, hogy a valóságban nem is keresed vele a kontaktust? 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!