<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>(Élet a pasin túl) Lépések egy stresszmentesebb élethez</provider_name><provider_url>https://singli.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Joyo</author_name><author_url>https://singli.cafeblog.hu/author/Joyo-2-2-2-2/</author_url><title>Csók és fogadalmak</title><html>&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 16px&quot;&gt;&nbsp;&lt;/SPAN&gt;&lt;IMG class=blogkep style=&quot;WIDTH: 262px; HEIGHT: 191px&quot; height=176 src=&quot;https://singli.cafeblog.hu/files/Esmeralda10.jpg&quot; width=262 align=left&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 16px&quot;&gt;Olykor elgondolkodom. Vajon a csók mennyire szerves része a szeretkezésnek? Létezik önfeledt, odadó szerelmeskedés anélkül, hogy a szánk hosszan összefonódna és a nyelvünk hol szenvedélyes, hol andalító táncba kezdene? Vagy a csók hiánya a komoly érzelmek hiányát is jelentheti? De ha csak szeretkezem a másikkal, akkor is megcsókolom. Vagy nem? Esetleg létezik olyan ember aki nem tartja olyan fontosnak? &lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 16px&quot;&gt;Ezeken gondolkodtam egész nap. Robi tegnap meglátogatott, fílmet is néztünk, kettőt, hajnali háromkor távozott, én pedig tömör izomláz vagyok. Rájöhetek, hogy nem csal beszélgettün. &lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 16px&quot;&gt;Elég sok zavaró tényező van, ami megzavarhatja a szeretkezést.&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 16px&quot;&gt;Azt hiszem az abszolút aranyérmes...&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 16px&quot;&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;SPAN style=&quot;COLOR: #800033&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 16px&quot;&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;SPAN style=&quot;COLOR: #993300&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 16px&quot;&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;SPAN style=&quot;COLOR: #000099&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 16px&quot;&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 16px; COLOR: #800099&quot;&gt;Ad1; kicsúszik a szádon egy vágyölő mondat...(uppsz!)&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 16px; COLOR: #800099&quot;&gt;Ad2; kint más emberek is moztgolódnak, élik az életüket (anya-apa kappcsogatja a fürdőszoba villanyt, lehúzza a WC-t, tudol...)&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 16px; COLOR: #800099&quot;&gt;Ad3; iszonyúan nyikorog az ágy! És nem avgytok otthon egyedül....&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 16px&quot;&gt;Velünk ez esett meg. Vicces, mert nem emlékeztem rá, hogy ennyire rossz a rugó. És az sem rémlett, hogy vajon exemmel merre lavíroztunk az ágyon, hogy ne nyikorogjon. Vagy akkor talán nem is izgatott? De most eléggé zavart. Nem lehetett teljesen feloldódni, azt a tempót diktánli, amit az ember kíván, mert félő, hogy felveri a házat. Pláne hajnalban. Ó, persze volt egy két pillanat, mikor abszolút nem érdekelt, mert kikapcsolt az agyam. Ha úgy vesszük, az ágyam elkezdett kitisztulni. Már szeretkeztem benne, úgy, hogy semmi kényszer, mind a ketten akartuk, jó is volt, boldog, tele jó enrgiával. Még egy-két ilyen, és kitisztul. Ki tudja mi fog még történni. Hagyom, hogy ő keressen, azt mondom, ha még magától megkeres valamelyik héten, és próbálkozik, akkor meg van írva, hogy járjunk. Ebben az évben. Ti vagytok rá a tanúim. Két hetet adok. Míg el nem kezdődik az új szemeszter. Úgy legyen!&nbsp;&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>