Túl a barátságon

1.0(Élet a pasin túl) Lépések egy stresszmentesebb élethezhttps://singli.cafeblog.huJoyohttps://singli.cafeblog.hu/author/Joyo-2-2-2-2/Túl a barátságon Robi már az állomáson várt rám. Megálltam vele szemben. Otthon lefürödtem, <IMG class=blogkep style="WIDTH: 274px; HEIGHT: 297px" height=568 src="https://singli.cafeblog.hu/files/OUnnepi007.jpg" width=449 align=left>átöltöztem, összepakoltam a kis vállátáskámat a legszükségesebb dolgokkal. Ismét adtam önmagam, ugyan is bordó lapnadrágot, kék indiai tunikát öltötem föl, szolidan sminkeltem, a homlokomra bindit ragasztottam, a hajamra bordó kendőt kötöttem. Egy darabig csak állt velem szembe. Még mindig nem növesztette vissza a körszakállát, és valahogy így a legszívdöglesztőbb. Nos, ez a szívdöglesztő pasi tett felém egy lépést, aztán még egyet. Istenem, milyen félénk volt. sak mosolyogtunk egymásra. Én sem tudtam mit szeretne, csak néztem rá. Végül félénken osolyogva odalépett, odahajolt hozzám és kaptam egy röpke csókot a számra. Elkerekedtek a szemeim. A szívem nekilódult. Te jó ég! Elindultunk a kollégium felé. e előtte még kitértünk a pelikán parkba. Először nem tudtam, hogy miért. -Igazából először senki sem érti, hogy miért viszem oda, és én miért szeretek odamenni - kezdte. Mire odaértünk... rájöttem. Tele volt a park varjúval. A föld pedig feketéllett a levedlett tollaktól. yűjtögetni kezdtünk. Magam is elraktam egyet emlékbe. Nagyon tetszett neki az öltözékem, ezt többször megemlítette. Örültem, hogy tetszem. Fura. Először megcsókol, utána bókol. Hajaj, Robi, Robi, te akarsz valamit. A koleszban lepakoltunk, beszélgettünk. Közben találkoztam a szobatársával Gáborral, aki állítólag minden nap más nőt hozott fel, és folyton piszkálta Robit, hogy ő miért nem nőzik. És tessék, mire belép a szobába, egy nőt talál Robi ágyán. Hmmm. Na most piszkáld. Sokáig nem maradtunk ott. Tizenegykor a főiskola klubjába voltunk hivatalosak, de előtte átmentünk abba a szobába, amit Robi felajánlott számomra alvás céljából. Mint kiderült abba a szobában Anna a volt barátnője lakott. Mi a szobatársa ágyán foglaltunk helyet. Valahogy othonosabb volt ez a szoba az előzőnél. Vajon miért? :-) Beszélgettünk, e még mindig nem árultam el, hogy pontosan mi a bajom. Jobbnak látam, ha nem említem meg, épp ma szakított velem a barátom. Nem akartam, hogy azt higyje, ki akarom használni, vagy, hogy ha nincs ló, jó a szamár is. Én őszintén vele kartam lenni. Tudott már Tomiról, és azóta jobban bevetette magát. Talán rájött, hogy elveszíthető vagyok, és arra, hogy komolyan fontossá váltam a számára. Beszélgettünk, beszélgettünk, egyszercsak elkapta a karom és odahúzott. Hátal neki dőltem. Ö a hajamat simogatta, levette rólama hosszú kendőt. A szívem zakatolni kezdett. Ölelt, simogatott. Azt hitem ezt már sosem fogom átélni vele kapcslatban. Hogy ilyen őszintén képes rá. Csókokkal hintette az arcomat, az államat. Lassan megfordultam az ölében, most már a mellkasán feküdtem. Megcsókolt, és vetkőztetett. Hiányzott az ölelése, az íze, a csókja, az érintése, az illata. Minden. De tudtam, hogy most nem boynolódhatunk bele, ha egyszer félórán belül már máshol kell megjlennünk. Ezt ő is tudta. A klubba belépve vittem a tekinteteket, Robi pedig büszkén ment előttem. Fizetett nekem egy kisvasászt, amjd bemutatott Violának és az ő barátainak. Kellemesen csalódtam, Viola nagyon rendes lány. Nyílt, barátkozó. Jót beszélgettünk. -Tetszik, hogy egy lyen jó nő társaságában látnak - mondta mosolyogva Robi. -Ezt most bóknak vegyem? -Csak is. Időközben megjelent a szobatársa két barátja kíséretében. Velünk srégen ültek le. A srác, Gábor engem nézett. Fájdalmas, savanyú arccal. Ezt meg is jegyeztem Robinak. -Lehet, hogy féltékeny - vigyorgott. -De hát te mondtad, hogy mindig más nője van. -De lehet, hogy azok fele ennyire sem néznek ki jól. Lehet, hogy elpirultam. A klubban többen megnéztek, főként férfiak,. Robi pedig igencsak büszke volt. Annyi biztos, hogy az indiai öltözetben teljes mértékben kilógtam a tömegből, amit általában nem szoktam bánni. Természetesen most sem. Éjfélkor zárt a kléub, de megbeszéltük, hogy iszunk tovább, legfeljebb kiülünk valahova. Nagynon jól éreztük magunkat. székesegyház előtt söröztünk öten. Még sosem látam Robit ennyire felszabadultnak és boldognak. Már értettem miért szeret annyira Szhelyen lenni a barátaival. itt boldog és szabad. Jó volt nézni. Az aznapi alkoholfogyasztásomnak köszönhetően eléggé szédültem. Szerintem már mindenki., mert igencsak hangosak voltunk. Hajnali kettőkor kerültünk ágyba, természetesen együtt. Annyira magátólértetődő volt ahogy összeölelkeztünk, a szánk összeforrt, finoman kényeztettük, ingereltük egymást. Ott volt velem, megnyílt nekem. Őszintén, adakozóan, minden elvárás nélkül. Csak mi voltunk. Szeretkeztünk. Úgy szeretkeztünk, ahogy mindig is vágytam rá. Méltóképpen kezdtem el ünnepelni a születésnapomat.<IMG class=blogkep style="WIDTH: 235px; HEIGHT: 405px" height=637 src="https://singli.cafeblog.hu/files/OUnnepi005.jpg" width=315 align=right> Ott volt velem a férfi, akit a másik felemnek tekintek, egyesültünk, odaadtunk magunkat, és nem csak azért mert test szükségleteink voltak. Hanem mert őszintén vágytunk a másikra. A másik igazi lényére. Jó volt magamban érezni, ahogy ott van és eljesen kitölt. Megcsókolt, harapdálta a nyakamat, magához ölelt. Rá volt szükségem. Csak is rá. Tudta, hogy hol kell megérinténe, miként egye és mennyi ideig. Ahogy én is ismertem a testét, a reakcióit, a hangját. Hosszasan szeretkeztünk a keskeny ágyon, a sötétben. Nem szabad párhuzamot vonni egyik kapcsolat között sem, de őszintén mondom, zongorázni lehetett a különbséget Tomi és közte. Míg Tomi inkább a saját gyönyörét kereste, addig Angel rám gondolt, és kiélvezte minden pillanatát. Nemtudom ki, hogy van vele, de nálam maga az aktus minimum 15 percig tart. Nos... Tomival talán 5-6 percig. Angel viszont... mondjuk úgy... fél háromkor feküdtünk le és háromnegyed négykörül bújtunk össze. Tulajdonképpen hálás vagyok Tominak. Mert ha ő nincs, akkor talán Angel soha nem ébred rá, hogy szeret és fontos vagyok neki. rich