1.0(Élet a pasin túl) Lépések egy stresszmentesebb élethezhttps://singli.cafeblog.huJoyohttps://singli.cafeblog.hu/author/Joyo-2-2-2-2/<p><span style="font-size: 16px;"> </span><span style="font-size: 16px;">Úgy néz ki, hogy anyósjelöltem és köztem végre valahára megtört a jég. Eddig riválisnak tekintett, amit azért éreztetett is. Félt, hogy elveszíti a fiát és egyedül marad. Párom szerint végre helyre rakta magában a szerepeket. Attól még, hogy Ő nekem udvarol, attól a fia marad, és sosem fogja elveszíteni, mert nem vonom el tőle és nem hangolom ellene.</span></p><br><p></p><span style="font-size: 16px;">Tegnap jutottunk el a fordulópontig. Éppen ebédre voltunk hivatalosak Zsolti testvéréhez és barátnőjéhez. Busszal kellett menni, mert az ő autója szerelésre szorul,</span><img style="width: 247px; height: 459px;" src="https://singli.cafeblog.hu/files/user_8804563_1242624857510_box.jpg" class="blogkep" align="left"><span style="font-size: 16px;"> a miénket pedig szüleim vétték el Fertőre. Álltunk a buszmegállóban, Giszke néni már akkor mosolyogva nézett rám, talán elégedett volt a megjelenésemmel, a viselkedésemmel. Találkozott egy volt kolleganőjével, akinek egy idő után bemutatott minket. Zsoltit, mint a kisebbik fiát, majd rám mutatott-e szavak kíséretében...</span><br><span style="font-size: 16px;">-Ő pedig a menyjelöltem. </span><br><span style="font-size: 16px;">Nagyot dobbant a szívem. Így, az előtt még senki sem szólított. És nagyon jól esett. Zsolti is megjegyezte, hogy ez már haladás nála. Úgy tűnik elfogadta, hogy ebből a kapcsolatból  akár házasság is lehet. </span><br><span style="font-size: 16px;">Az ebéd hagyott némi kívánni valót maga után. Bár a rántott tök tetszett, talán abból az előre elkészített és zacskókba porciózott tartósítószer bombától, amit akkor éppen Dínó falatkák formájában magamba lapátoltam, azért nem kellett volna enni. Hazavághattam a méregtelenítésemet. </span><br><span style="font-size: 16px;">Giszke néni egész idő alatt jókedvű volt. Úgy érzem fontos volna számára, hogy sűrűn kimozduljon. A családja körében legyen. Akkor jobb a hangulata, és nem mar bele minden arra járóba, akár a rossz kutya. </span><br><span style="font-size: 16px;">Hazafelé feltettük a buszra, majd elsétáltunk a közeli fagylaltozóba némi desszertért. Végül összeölelkezve hazaballagtunk. </span><br><span style="font-size: 16px;">Negyed hatkor Tündi barátnőmmel volt "randevúm". Nagyon régen nem beszéltünk már. Pedig nagyon sokat köszönhetek neki. Sok rossz időszakomon segített túlépni. Kezdve a 16 éves koromba bekövetkező depressziómból, Saca-Csilla páros kínzó "szeretetének" bűvköréből, Bogár után is sokat segített, és úgy általában mikor padlót fogtam. </span><br><span style="font-size: 16px;">9 éve él együtt a párjával, idén vettek lakást, annak a házsornak a végén, ahol én is lakom. Megkérdeztem miként működött a lakásvásárlás.</span><br><span style="font-size: 16px;">-Robi egyik nap azzal állított haza, hogy lakást veszünk. Mondom jó, vegyünk lakást.</span><br><span style="font-size: 16px;"><span style="font-size: 16px;">Így vettek egy 8 millió forintos fertődi építésű panellakást. </span><br><span style="font-size: 16px;">Beszélgettünk az alatt a 2 és fél óra alatt mindenről. Egy ízben előjött Bogár is, és Judit. Erre Tündi száján olyan dolog szaladt ki, amire kikerekedtek a szemeim. Mindig is szókimondó volt, azt meg kell hagyni.</span><br><span style="font-size: 16px;">-Jesszusom Hanna... az a <span style="font-style: italic;">nőszemély</span> aztán néz ki valahogy. Én sem vagyok valami vékony, de az... és az arca... meg a fogai... mit eszik rajta Bogár?</span><br></span><span style="font-size: 16px;">Mondanom sem kell, ezen vigyorogtam. Tündi ezzel az egy jelzővel, hogy <span style="font-style: italic;">nőszemély</span>, tulajdonképpen mindent elmondott. Bogár sosem volt neki szimpatikus (amivel, az évek alatt kiderül, nem volt egyedül).</span><br><span style="font-size: 16px;">-Máig nem értem, hogy cserélhetett le téged arra a nőszemélyre - mondta, majd mélyet szippantott a cigarettájából. </span><br><span style="font-size: 16px;">-Nem tudom, de egy biztos. Én jó cserét csináltam.</span><br><span style="font-size: 16px;">Zsolti este nyolcra megérkezett hozzánk. Kicsit kóboroltunk a neten, majd némi évődés után maga alá gyűrt. </span><br><span style="font-size: 16px;">Rá kellett ébrednem, hogy a párom nam csak perverz, de vannak  szadista hajlamai is. </span><br><span style="font-size: 16px;"><span style="font-size: 16px;">Na, most ezt konkrétan nem részletezném, de legyen annyi elég, hogy egy órán keresztül izgatott a nyelvével, és egyszerűen nem engedett elmenni. Én már ütöttem, próbáltam eltolni magamtól. Lassan sírtam is, de egyszerűen nem engedett el. Végül "megfenyegetett", hogy erre képest több órán keresztül is. Izgat a gondolat, ugyan akkor ez egy eléggé fájdalmas gyönyör....</span><br><br><span style="font-size: 16px;">Reggel pedig, mikor ráálltam a fürdőszobai mérlegre, hatalmas meglepetés ért! Hiába a hétvégi ünnepi nagyzabálások. Még így is fogytam. </span><br><span style="font-size: 16px;">A mérleg kijelzője ezúttal: 68.7 kilót mutatott!</span> <br></span>rich