Lilunak és Ritának!

1.0(Élet a pasin túl) Lépések egy stresszmentesebb élethezhttps://singli.cafeblog.huJoyohttps://singli.cafeblog.hu/author/Joyo-2-2-2-2/Lilunak és Ritának!Szép jó reggelt mindenkinek! Kezdek kicsit fellélegezni. Már csupán két vizsgám van hátra, és készülődhetek az államvizsgára. Tegnap nagyon izgatott voltam a vizsga miatt. Kettőből írtam egymás után ugyan annál a tanárnál. Nem nagyon értettem, hogy miről szólnak a kérdések. Ez a két tárgy is pótlás volt, így órára nem jártam. Meg is lepődtem, mikor mind a két lapra négyes osztályzatot írt. Ráadásul megsúgta, hogy milyen kérdéseket szoktak feltenni tanártársai a szigorlaton. Így nagy reményekkel indulok jövőhét szerdán az ötösért! Ahogy mászkáltam Fehérvár utcáin Liluival, kezdtem felfogni, hogy mindennek hamarosan vége. Hiányozni fog. Ez azért nem akkora távolság, amit teljes jegyárral az ember gyakran megtenne. Marad az internet és a hagyományos levelezés, no meg a telefon. De abban is reménykedem, hogy talán évenként a VOLT fesztiválra még eljön. Nálunk alhat, később pedig, ha már Zsoltival élek, elalhat a vendégszobában, vagy a nappaliban. Persze mindez attól is függ majd, hogy kinek milyen munkája lesz, és, hogyan igényelhet szabadnapot. Mindez még ugyan a jövő zenéje. Először tomboljuk végig ezt a VOLT fesztivált! 30án érkezik az én pöttöm szőke barátném. Aznap este elviszem a kedvenc <img style="width: 342px; height: 258px;" src="https://singli.cafeblog.hu/files/Liluval.jpg" class="blogkep" align="left">teázómba, végre megmutatom neki,hiszen már annyit áradoztam róla. De még is! Hiányozni fognak a főutcai séták, a fagyizások az Országalmánál, beülni a Möbiusba egy vámpírföccsre, teázni a Szemirámiszban, egymást bökködni előadáson, könyveket megvitatni.... Áh, nagyon fognak hiányozni. És ti is lányok! Lilu és Rita! De ilyen az élet. Milyen jó is volt, mikor kimentünk a karácsonyi vásárra forraltborozni,és ti azon nevettetek, hogy kisgyerek módjára rohangálok bódéról-bódéra csillogó szemekkel. Vagy mikor lejöttetek velem a konditerembe, és egymáson nevettünk. Ti a szőnyegen, akár a partra vetett bálnák, én pedig a kerékpáron izzadva, mint egy versenyló. A közös sütések, forraltborozások és fílm nézések Ritánál, az első és utolsó főiskolás bálunk, a diszkózással való kísérleteink, a turkálóban való vadászatok, a Ciánkáliban eltőltött órák, a plázában való <img style="width: 361px; height: 269px;" src="https://singli.cafeblog.hu/files/RitOeval.jpg" class="blogkep" align="right">étkezéseink, és, hogy mennyi ideig elvontunk a könyvesboltokban vásárlás nélkül. Kitartottunk egymás mellett jóban is, rosszban is. Felvidítottuk egymást, ha a másik rossz passzban volt, ápoltuk sebeinket a csalódások után. Emlékszem ti mennyit segítettetek Gábor után, és mennyire örültetek, mindig, ha rátaláltam újra a boldogságra. Az önzetlen segítségnyújtások egymás felé. Mindez nagyon fog hiányozni. De, ha fenn tudjuk tartani a kapcsolatot bármilyen formában, az kincs lesz számomra! Ahogy a barátságotok! rich