1.0(Élet a pasin túl) Lépések egy stresszmentesebb élethezhttps://singli.cafeblog.huJoyohttps://singli.cafeblog.hu/author/Joyo-2-2-2-2/<p><span style="font-size: 16px;"> Túl vagyok a kommunikációs államvizsgámon. Hosszú órákat kellett szenvednem, hogy megtudjam végre, milyen bírálatot hozott az ítélőbizottság. Én voltam a </span><img src="https://singli.cafeblog.hu/files/buborOoktOUndOor.jpg" class="blogkep" align="left"><span style="font-size: 16px;">második a névsorban, a szíverősítő valamicskét oldott a remegésemen, de még így is nehezen tudtam írni. Amikor belekezdtem a tételekbe, a tanár folyamatosan közbeszólt, mintha csak meg akarna zavarni. Sikerült neki valamelyest, de szerencsére nem veszítettem el a lélekjelenlétem. Úgy éreztem sikeresen meg tudtam védeni a diplomamunkámat is, bár a vizsgabiztos alaposan belekérdezett, de nem tudta szétcincálni, derekasan álltam a sarat. </span><br></p><p><span style="font-size: 16px;">Tizenegy órakor végeztem. De egészen fél háromig  várni kellett az eredményhirdetésre. Mind a tizenhárman felsorakoztunk. Sajnos volt akinek nem sikerült. Az én gyomrom is görcsbe ugrott, de nyugodtabb voltam a szokásosnál. Végül bemondták a nevemet, miszerint:</span></p><p><span style="font-size: 16px;">Szakdolgozat: 4</span></p><p><span style="font-size: 16px;">Szóbeli vizsga: 4</span></p><p><span style="font-size: 16px;">Oklevél (a négy évem együtt): 4</span></p><p><span style="font-size: 16px;">Hatalmas kő gördült le a szívemről. Átmentem, és nem is akárhogyan. Tudtam, hogy az ötöst nem fogom elérni, de a 4es azért meglepett. Fülig szaladt a szám, amint leértünk Liluval a ruhatárhoz, már hívtam is anyámat, hogy elmondjam a nagy hírt. Gratulált.</span></p><p><span style="font-size: 16px;">-Már hívom is a többieket. Holnapra pedig egy kalappal.</span></p><p><span style="font-size: 16px;">És igen, most itt tartok. Készülődöm a holnapi Művelődésszervező államvizsgára. </span><br></p><p><span style="font-size: 16px;">Félig már megkönnyebbültem. :-)</span><br></p>rich