Szülinap, pakolás, szaladgálás...(avagy Szerda)

1.0(Élet a pasin túl) Lépések egy stresszmentesebb élethezhttps://singli.cafeblog.huJoyohttps://singli.cafeblog.hu/author/Joyo-2-2-2-2/Szülinap, pakolás, szaladgálás...(avagy Szerda) Ma reggel újra előkotortam a mérőszalagot. 2010. május. 13. eredményei a következők: Magasság: 180 cm Testsúly: 66.3 kg Derék: 68 cm Csípő: 72 cm Fenék: 97 cm Mell: 86 cm (sajnos!) Nem sokat változott, szerencsére se fel, se le nem mozdultak a mutatók. Bevallom, így tökéletesen jól érzem magam. olyan ruhák is feljönnek rám és kényelmesen mozgok bennük, amik tavaly ilyenkor még kicsit szorosak voltak. Hétvégén rendet tettem a ruhásszekrényemben. Ez körülbelül abból állt, hogy mindent kiborítottam belőle, ezzel is arra ösztönözve magamat (kiváló taktika!), hogy szépen összehajtogassam, és típus/évszak/alkalom szerint osztályozzam őket. Ikrektől baromira meglepő, ha valamiben a rendszerességet követi és kategorizál bármit is. Nos... én így vagyok a ruháimmal és a házi kis könyvtárammal. Ha valami összekeveredik az általam felállított rendszerben, és egy könyv nem oda kerül vissza, ahol a helye van, agybajt kapok. Ez az én privát bogarasságom! Nincs rá mentség. Könyvmoly vagyok! :-) Szóval szépen rendszereztem a ruhákat. A téli vastag ruhák (remélvén, hogy már nem lesz rájuk szükség) a felső polcra és leghátulra kerültek. Őket a vastag szoknyák és nadrágok követték, mert ugyebár, azt nem lehet tudni, mikor kell előhalászni egy vastagabb farmernadrágot. A kimondottan nyári felsők kerültek a szekrényem alsó polcának hátsó zugaiba, a nadrágok, szoknyák, laza felsők, könnyű garbók és tunikák, amik már a tavasz és a nyár közeledtét sejtetik, legelőre. Így, ha most kinyitom a gardróbot, nem kell összetúrnom egy blúzért, és az a színkavalkád, amit összeharácsoltam az elmúlt három évben, nagyon is szemet gyönyörködtető! Közbe-közbe felpróbáltam egy-egy darabot, s megdöbbenve tapasztaltam, hogy úgy passzolnak rám, akár szőlőre a héja! Nagyon jó érzés volt, mikor a három évvel korábban, Székesfehérváron vásárolt 40-es méretű hippy hímzésű farmer sortot felvettem, majd könnyedén összegomboltam, és sehol sem vágott be. Amikor megvettem, még bajlódtam vele, de úgy gondoltam, ez is egy indok, hogy edzeni kezdjek és szépen megszabaduljak a plusz 3-4 kilómtól. Ráadásul 550 Ft-ért eszemben sem volt otthagyni! :-) Más szóval... jól érzem magam a bőrömben. A tegnapi napom eléggé zsúfolt volt. Nagymamám 70. születésnapját ünnepeltük, és szerettük volna meglepni. Ő lefoglalta az egyik jól menő étteremben a nyolc fős asztalt, mi pedig a tudtán kívül, még fel szerettük volna díszíteni a helyet. Szüleim készítették a hatalmas csokrot és a kis asztaldíszt, nagybátyámék intézték az ajándékvásárlást, én magam pedig azt tettem, amihez értek; összefogtam az egészet és szervezkedtem. Megrendeltem a tortát és a lufikat, lefixáltam az étteremben a vázát, a torta kihozatalának módját, felmértem a terepet. Tegnap pedig annyit <img style="width: 289px; height: 216px;" src="https://singli.cafeblog.hu/files/majci/MOeriaszOUlinapja.2010.05.12.005.jpg" class="blogkep" align="left">futkostam magas sarkú cipőben, hogy az felért egy kardió edzéssel! Csinos éreztem magam a fekete magas sarkúban, az élénk lila harisnyában, a barna-lila kockás rám simuló miniszoknyában és a szintén élénk lila hosszú ujjú felsőrészben. Fülembe rózsaszín pillangót formáló függőket akasztottam. Többen megnéztek, így valóban azt éreztem, hogy kitettem magamért. A párom is alig bírta levenni rólam a tekintetét, a kezeit pedig akarata ellenére is birtoklóan a derekam köré fonta. Sikerült annyit ennem, hogy éppen jól laktam, sőt, még két szelet joghurtos-málna tortának is maradt hely. Mivel a szüleim és a nagyszüleim sétálni szerettek volna, így az ajándékokat, a virágokat és a lufikat Zsolti és én fuvaroztuk a nagy virágüzletbe, onnan pedig egyenesen haza furikáztunk. Kicsit összebújtunk, mert muszáj volt emésztenem, mielőtt nekiláttam volna a tisztálkodásnak. Párom hozzám bújt. Fejét az ölembe hajtotta, s amíg feltöltöttem a vacsorán készült fényképeket a számítógépre, addig szőke haját simogattam. Az eredmény az lett, hogy ő kis híján elaludt, én pedig nehezen tudtam elindulni fürdeni. Mikor végre mégis eljutottam a fürdőszobáig, meg tudtam tisztálkodni. Ekkor értek haza szüleim is. A tükörbe nézve kicsit bosszúsan nyugtázhattam, hogy egyre több és több apró kis pattanás jelenik meg az arcomon. Főként a jobb szemöldököm és halántékom közötti részen, és a homlokomon. Továbbá az államon és a melleim között. Hiába, méregtelenedik a szervezetem. Ez már az életmódváltás egyik mellékhatása. Ez csak akkor bosszantott, ha tükörbe néztem, amúgy el tudtam tőle vonatkoztatni. De tegnap este egyre pirosabbak, érettebbek, és egyre többen lettek! Kipróbáltam a himalájai sószappant, hátha segít leszárítani őket. Ekkor anyámnak új ötlete támadt. Megragadta az Organic Mission fogkrémet, amely csak gyógynövény alapanyagokból készült, és elkezdte bekenegetni az arcomat és a mellemet vele. Mire végzett, úgy néztem ki, mint akinek a kezében felrobbant a fogkrémes tubus! Zsolti ki is nevetett miatta. Reggelre megszáradtak a kis foltok, némelyik el is tűnt, bár a paszta lemosása már külön művészet volt! :-) Lényeg a lényeg...a pattanások halványodtak az arcomon és már nem fájnak, bizseregnek, viszketnek! Szóval sokkal jobban vagyok! :-) Ma tovább írom a <a href="https://lelekbarangolas.cafeblog.hu/" title="napló blogot" target="_blank">napló blogot</a>, és megpróbálkozom a <a href="https://karacsonyimese.cafeblog.hu/" title="karácsonyi történet" target="_blank">karácsonyi történettel</a> is. Bár ahhoz rá kellene hangolódnom az ünnepre, ami nálam a legkorábban is csak augusztus végén kezdődik. Egyenlőre még a VOLT fesztivált, a születésnapomat, a Fertő party-t és a nyaralást várom. Jó volna befejezni úgy, hogy elégedett is legyek vele. Szeretném elküldeni a kéziratot néhány kiadónak, hátha mégis csak szerencsém lesz vele. :-) Legyen nagyon szép napotok! Joyorich