1.0(Élet a pasin túl) Lépések egy stresszmentesebb élethezhttps://singli.cafeblog.huJoyohttps://singli.cafeblog.hu/author/Joyo-2-2-2-2/<p><span style="font-size: 16px;"> Továbbra is a változás útján haladok. Két napja fájnak a lábaim. Olyan, mint mikor </span><img src="https://singli.cafeblog.hu/files/wicca2.jpg" class="blogkep" align="left"><span style="font-size: 16px;">az ember kiskorában nyúlnak a csontjai növekedés közben. Szabályosan csontfájdalmaim vannak. Mivel nem tornáztam, nem erőltettem meg, nem vertem oda semmihez és nem vagyok reumás, csak annyival tudom magyarázni, hogy átalakul a testem. </span><br><span style="font-size: 16px;"> </span></p><span style="font-size: 16px;"> </span><p><span style="font-size: 16px;">Az egész emberiség a változás útjára lépett egy magasabb cél érdekében. Kezdetben mindenki csak arra figyel fel, hogy befészkeli magát az agyába egy kósza gondolat; <span style="font-style: italic; font-weight: bold;">"Valami nem stimmel velem. Változtatnom kellene az életformámon!"  </span></span><br><span style="font-size: 16px;"> </span></p><span style="font-size: 16px;"> </span><p><span style="font-size: 16px;">Ez a legtöbb esetben súlyproblémával, munkahelyi stresszben szenvedőknek jut először az eszébe, s ezekről a kísérletekről, próbálkozásokról olvashatunk is az interneten, sőt, itt a Café Blog oldalán is. És nagyon sokan már remek eredményeket értek el, és nem akarják abbahagyni, mert ráébredtek, hogy sokkal, de sokkal jobban érzik magukat ezzel az új életfelfogással, miszerint:</span></p><span style="font-size: 16px;"> </span><p style="font-weight: bold;"><span style="font-size: 16px;"><span style="color: rgb(128, 0, 102);">-Jogom van az egészséghez! Jogom van a boldogsághoz!</span></span></p><span style="font-size: 16px;"> </span><p><span style="font-size: 16px;">IGEN! Igazuk van. JOGUNK VAN HOZZÁ! És szerencsére egyre többen és többen ébrednek fel abból a mély, mesterséges álomból, amibe a felsőbb vezetők, a multik, a különböző vezető iparágak megbízottjai taszítottak bennünket. Ébredezünk és ellenállunk. Már nagyon sokan nem fogadják el a mesterséges gyors kaját, bojkottálják a Mekit, a "kötelező" védőoltásokat, a márkás kozmetikumokat, alternatívákat keresnek a tisztálkodó és tisztítószerekre, a dekor kozmetikumokra, a fogamzásgátlásra, a táplálkozásra, az orvoslásra, mert valahol, legbelül egy hang azt mondja nekik, hogy az, amit az ölükbe pottyantanak, és már belekényelmesedtünk az életünkbe, mert mindent tálcán kínálnak, nem jó! És tudod miért nem? Képzelj el egy egérfogót. Te is tálcán kínálod a rágcsáló pajtásnak az ételt...na de milyen céllal?<br></span></p><span style="font-size: 16px;"> </span><p><span style="font-size: 16px;">Az emberek újra felfedezik a környezetük szépségeit. Túl tudnak tekinteni a civilizáción. A tegnapi napon én is ezt tettem. Bár a többi ember szemében bolondnak tűnhettem és önveszélyesnek, de úgy sétáltam haza, hogy közben nem előre, hanem az eget bámultam, s megcsodáltam Gaia csodáit. A gyönyörű égboltot, amin sötétkék viharfelhők úsztak, s átváltottak egy idő után, hol szürkébe, hol sárgásba, attól függően, hogy a lemenő Nap mennyire tudta megvilágítani. Fölöttem cikáztak a madarak, a fák ágai lágyan hajladoztak az enyhe szélben. Gyönyörű volt. </span><br><span style="font-size: 16px;"> </span></p><span style="font-size: 16px;"> </span><p><span style="font-size: 16px;">Magunkhoz térünk. Kikívánkozunk a betondzsungelból, ki a zöldbe, a szabadba, a csöndbe, a friss levegőre. És már tudjuk értékelni és tenni érte. </span><br><span style="font-size: 16px;"> </span></p><span style="font-size: 16px;"> </span><p><span style="font-size: 16px;">Az ember önmagában is takarítani kezd. Szelektálja a régi dolgokat, s igyekszik megszabadulni a fájó, nyomasztó dolgoktól. Mintha régóta cipelt mázsás súlyokat </span><img style="width: 339px; height: 254px;" src="https://singli.cafeblog.hu/files/yoga_sil.jpg" class="blogkep" align="right"><span style="font-size: 16px;">pakolna le magáról. Nyomottak vagyunk, nehéznek érezzük magunkat, hol sírnánk, hol nevetnénk, vagy falhoz csapnánk valamit, másokból betegség formájában (orrfolyás, hányás, hasmenés, köhögés) távoznak a régi, megkövesedett sérelmek, fájó emlékek, a múlt nehéz terhei, amikhez ragaszkodtunk, mert olyan jó volt abban a kéjes önsajnálatban fetrengeni! Na de... HAHÓ! ÉBRESZTŐ! Biztos, hogy így érzed jól magad? A béka segge alatt vekengve az önmarcangolásban? Na ugye, hogy nem? Éld meg a fájdalmaidat! Üvöltözd ki magadból! Csapkodj, dobálózz, sírjál, nevessél, fessél, táncoljál! Tedd azt, amiről úgy érzed, hogy megfelelően ki tudod vele fejezni amit érzel, és le is tudod vezetni azokat az energiákat, amiket felszabadít! </span><br><span style="font-size: 16px;"> </span></p><span style="font-size: 16px;"> </span><p><span style="font-size: 16px;">Én momentán kiírom magamból egy </span><a href="https://lelekbarangolas.cafeblog.hu/" title="ön-ironikus komédiában" target="_blank">ön-ironikus komédiában</a><span style="font-size: 16px;">!  </span></p>rich