Ez történt csütörtök óta...az interjú eredménye

1.0(Élet a pasin túl) Lépések egy stresszmentesebb élethezhttps://singli.cafeblog.huJoyohttps://singli.cafeblog.hu/author/Joyo-2-2-2-2/Ez történt csütörtök óta...az interjú eredménye Nagyon izgultam csütörtökön az állásinterjú miatt. Ideges voltam már előző nap, nem tudtam mit vegyek fel, mert a ruhatáram télre való alkalmai öltözetekben nem bővelkedik...(ezen változtatni szeretnék!), de édesanyám és az időjárás megmentette a helyzetet! ^^ Oda adta a saját drapp színű kosztümét egy hozzá illő blúzzal, a természet pedig ennek örömére plusz 10 fokig emelte a hőmérsékletet. Délelőtt tíz órakor már ott álltam a Magenta hatalmas épületének kapujában kiöltözve, kisminkelve, kisuvikszolt barna bőrcsizmában. Idegesen! 24en voltunk. Bizony4 24 főt hívtak be a csoportos kiválasztásra. Egyre kisebbnek és sebezhetőbbnek éreztem magam! Várakozás közben összehaverkodtam néhány emberkével, de bőven találkoztam ismerőssel a jelentkezők és az alkalmazottak között is. Nos... a Magenta mamut vállalat, Sopron pedig kisváros. Azt hiszem ezzel meg lehet magyarázni a dolgot. Nagyon lassan haladt a válogatás. Előre szóltak... Ad1; Két körös lesz a válogatás Ad2; Jelenleg 10 embert szeretnének alkalmazni Remek...itt beugrott a gyomrom. Végül, olyan fél tizenkettő magasságában rám került a sor. Annyira ideges voltam, mikor leültem a háromfős "bizottság" elé, hogy az elején csak mekegni tudtam. Komolyan mondom. A kecske hozzám képest bakfitty! Végül csak kivágtam magam valahogy. Bár remegő térdekkel sétáltam ki. Úgy éreztem teljes mértékben elszúrtam a bemutatkozómat... vagy úgy zakk um pakk az egész lehetőségemet az elhelyezkedésre, s még akkor is nyugtatgatni próbáltam magam, mikor felhívtam volt főnökömet, hogy miként haladnak az események. Az adrenalinom akkor emelkedett meg, mikor délben kijöttek eredményt hirdetni. Majdnem lefolytam a székről, mikor kimondták a nevemet, hogy visszavárnak a második körben. A huszonnégyből tizennyolcan maradtunk. Az esélyeim és az önbizalmam rohamosan növekedni kezdett. A második körben szituációs játékot játszottunk, ahol a kommunikációs-, probléma megoldó-, stresszkezelési-, ügyfélközpontúság-, értékesítési-készséget nézték. Háttal ültem egy széken és egy reklamációt kellett megoldanom. A végén értékesítenem. Úgy éreztem jól szerepeltem. Nyugodt, lágy és udvarias maradt a hangom. A végén pedig félig-meddig el is adtam a szolgáltatást. Mikor kimentem a várakozókhoz...újabb idegeskedéssel eltelő egy óra várt rám. Végül eljött a pillanat amire vártunk. Újabb adrenalin hullám, újabb gyomorgörcs. Azt mondták nehéz volt a döntés. A tizennyolc emberből pedig hétnek szeretnének ajánlatot tenni. Felsorolták a neveket. Másodikként hallottam a sajátomat. Először nem mertem elhinni, de, mikor körülöttem hárman is gratuláltak, már mertem bizakodni, hogy nem csak álmodom. <center><img src="https://singli.cafeblog.hu/files/egUoszsUog/3.jpg" class="blogkep" align="center"></center> A többiek távoztak, mi beültünk egy tárgyalóba, ahol kitöltöttük a papírokat a HR részére, és megkaptuk a tájékoztatást. Január 24től hathetes oktatáson veszek részt a Soproni irodában, aminek nagyon örülök, mert sehová sem kell utaznom. Megmarad a pénzem. Úgy néz ki a dolog, hogy újra van munkahelyem. A többire kíváncsi leszek. ^^ Ma kicsit kényeztettem magam, már ha a gyantázást kényeztetésnek lehet nevezni ^^ Nagyon elhanyagoltam magam az utolsó látogatás óta. Karácsony előtt ne mentem, pedig akkor lett volna itt az ideje. Így el lehet képzelni, hogy milyen állapotban voltam egészen ma délig. A kozmetikusom a fejét csóválta a lábam és a bikinivonalam láttán. -Ugye mostanában csak sötétben csináljátok? Ezen jót nevettem egészen addig, amíg el nem kezdte szedni. Nem szégyellem bevallani, de olykor sikongattam is. Aki rendszeresen jár tépésre, ő tudja miről beszélek. Hihetetlen mit meg nem teszünk azért, hogy dekoratívak legyünk magunk és párunk szemében. Nem titok, én a kopasz barack stílust kedvelem, így télen-nyáron haj nélkül mászkál a kicsike. Páromnak mindegy volt, hogy milyen a fazonom (háromszög, leszállópálya, dzsungel), amíg meg nem látta egyszer a kis ártatlant. Azóta nem tágít... és én sem. Hazafelé menet, pedig vetem magamnak egy új felsőt a Takkoban. 50%os leárazás volt. Nem bírtam ott hagyni. ^^ Igaz, hogy csupán Áprilisban vehetem fel... de legalább egy karcsú, feszes testre, egy olyan ruhát, amit eredeti áron nem vennék meg ^^ Ez egy nagyon jó nap volt! ^^rich