Kikelet

1.0(Élet a pasin túl) Lépések egy stresszmentesebb élethezhttps://singli.cafeblog.huJoyohttps://singli.cafeblog.hu/author/Joyo-2-2-2-2/Kikelet Kitekintek az ablakon, és végre a szikrázó jó idő integet vissza nagy lelkesedése, ami szépen lassan rám is átragad. Az ablakom előtti fákon csivitelnek a madarak, egyre több visszatérő csapatot látok az égen, s már Nap sugarai sem erőtlenül, hanem kellemes melegséggel simogatják az ember arcát! :-) <img style="width: 296px; height: 148px;" src="https://singli.cafeblog.hu/files/kerOokpOer.jpg" class="blogkep" align="left">A hangulatom mostanában kicsattanó. Talán valóban a tavasz közeledte van rám ilyen jó hatással, vagy az, hogy újabb és újabb kalandokba botlom? Nem tudom eldönteni, de nem is szeretném. A mozgás igényem is megnőtt, ami nem csoda, hiszen már egy hónapja, napi nyolc órában ücsörgök és kicsi a mozgásterem. Olykor leülepszem, mint az iszap, de amint eljön a 10 perc szünet, igyekszem megmozgatni a tagjaimat! Lekapom a fejemről a fülest, nyújtózom egyet, majd kimegyek a nagyteremből mozogni. Igaz, néha elég érdekesen pillognak felém, ahogy ugrándozok, karkörzéseket végzek és puskaropogás szerűen kiropogtatom a gerincoszlopomat a folyosón! Egyszerűen muszáj! :-) Az elhatározásom ezek fényében egyre erősebb. Ahogy szökik feljebb a hőmérő higanyszála, elő kellene ásni a kerékpáromat párom garázsának Bermuda-háromszögéből! Leporolni, szervizelni, lemosni, felfújni a kerekeket, jól beöltözni és újra nyeregbe pattanni! Mindig is szerettem kerékpározni. Kicsi korom óta. És mióta párom mellettem van, aki szenvedélyesen szeret biciklizni, az én hétköznapjaimba is visszaköltözött ez a szabadidős tevékenység :-) És nagyon élvezem is! Jó érzés feltekerni egy dombra, aztán élvezni az egyre gyorsuló sebességet, ahogy gurulsz lefelé a lejtőn! Pénteken a kórházba megyek kivizsgálásra. Kicsit izgulok, de párom elkísér. Nőgyógyászati vizsgálat. Egyrészt rutin, másrészt kontroll. Tavaly az orvosom talált valamit az egyik petefészkemen. Azt mondta, ha nagyon fájni kezd, akkor fél éven belül menjek vissza hozzá. Ez hála az égnek nem következett be. Ám az elmúlt pár hétben fáji kezdett az alhasam. Lehet, hogy csak az ülőmunka miatt, esetleg felfáztam, vagy valóban gond van. Kaptam időpontot a kórházba, elintéztem a szabadnapot, kísérőm is lesz, és ellenőriztetem, hogy minden rendben van-e. Más kérdésem is lesz az orvosomhoz. Két éven belül babát szeretnénk. Csak szeretném megtudni, hogy elég befogadó vagyok-e. Lehet-e? Valószínűleg a válasz igen lesz, de azért megkérdezem. Ráadásul... mintha még az alhasi fájdalmam is elmúlt volna :-) Egyre inkább úgy érzem, jókor vagyok jó helyen, eljött a kikelet! :-) Joyo rich