1.0(Élet a pasin túl) Lépések egy stresszmentesebb élethezhttps://singli.cafeblog.huJoyohttps://singli.cafeblog.hu/author/Joyo-2-2-2-2/<p><span style="font-size: 16px;"><span style="color: rgb(0, 153, 51);"> Ráébredtem, hogy amikor az ember felnő és dolgozni kezd, vannak dolgok amik könnyebbé, és vannak, amik nehézkesebbé válnak. </span></span><span style="font-size: 16px; color: rgb(0, 153, 51);">Ilyen nehezen összehozható dolog, ha egy régi barátoddal szeretnél találkozni, akivel már nagyon régen nem </span><img src="https://singli.cafeblog.hu/files/boszi.gif" class="blogkep" align="left"><span style="font-size: 16px; color: rgb(0, 153, 51);">beszélgettél. SMS-ztek hetek óta, kerülgetitek egymást, hol az egyik, hol a másol mondja le a találkozót valamiért. Vége a munkaidőnek, más a beosztásotok, egyéb kötelezettségek vannak, a párotok más-más időpontban igényel benneteket. Sok, nagyon sok az akadályozó tényező. De az pozitív, hogy legalább próbálkoztok.</span></p> <p><span style="font-size: 16px; color: rgb(0, 153, 51);">Én is így vagyok Sötét Angyallal. Hónapok óta nem láttuk egymást, jó volna már beszélgetni, beülni valahová meginni valamit, de ő olyan lehetetlen időpontokban ér rá, amikor nekem már nem jó. Hétköznaponként este hétig, vagy este fél tizenegytől. Az "</span><span style="font-style: italic; font-size: 16px; color: rgb(0, 153, 51);">este hétig</span><span style="font-size: 16px; color: rgb(0, 153, 51);">"-gel csak az a probléma, hogy én hatig dolgozom. Egy óra pedig sajnos nem szokott számomra elég lenni ahhoz, hogy hosszú hónapok történéseit megbeszéljem egy régi baráttal. Egyszóval, most bőszen kergetjük egymást, mint akik más-más dimenzióban élnek. Előbb-utóbb csak összejön az a</span><span style="font-style: italic; font-size: 16px; color: rgb(0, 153, 51);"> randi</span><span style="font-size: 16px; color: rgb(0, 153, 51);">! </span></p> <p><span style="font-size: 16px; color: rgb(0, 153, 51);">Más dimenzióról jut eszembe... valami különös történt! Már kb egy hete, olybá tűnik, Gé és én teljesen más dimenzióban, vagy idősíkon mozgunk! Ugyanis, sehol sem látom. Még csak ráutaló jeleket sem, hogy egy városban élnénk. Nem látom az autót, nem látom őt, nem hallok felőle... semmi. És ez JÓ! Eltűnt. Kitörlődött. Felszívódott! Remek. Ez azt jelenti, hogy már majdnem a célegyenesben vagyok. Az előző munkahelyem abban is nagyon sokat segített, hogy olyannyira tele volt a fejem a feladataimmal, a beosztásommal, a visszahívásokkal, a tananyaggal, értékesítéssel, hogy arra már nem maradt időm, hogy a múltban vekengjek! És ez is nagyon jó. Mert közben rájöttem, hogy abszolút nem hiányzik. Mármint a révedezés. Annyi tűnt csupán fel, hogy valami eltűnt az életemből. Nem hiányérzet... egyszerűen csak furcsa volt. Én nem is hoztam vissza ezt a szokást. Augusztus óta színét se láttam. És ez is nagyon jó. Nagyon szépen haladok... (vállveregetés!)</span></p> <p><span style="font-size: 16px; color: rgb(0, 153, 51);">Ami a tegnapi világvége hangulatot illeti, igazából tovaszállt! Ahogy jött, úgy ment! Pápá! A soha viszont nemlátásra!  (Oké, valljuk be, ez azért nehezebb, de valahogy elérhető.) </span><br> </p> <p><span style="font-size: 16px; color: rgb(0, 153, 51);">Szépítgetem tovább az üzletet. Rengeteg ötletem van. Főként anyu kis tündérkertjéből merítek, aki egy igazi kis béke szigetét teremtette maga köré egy falatnyi helyiségből. Majd mutatok néhány képet, amint feldobtam egy kicsit a helyet :-) Amint apám visszajön, elsétálok a Deák térre és a gyerekekhez becsatlakozva, gyűjtök egy kis vadgesztenyét. Jól fog mutatni a polcokon és a kirakatban a négy darab hungarocellből készült jeges bolondgomba mellett! :-)</span></p> <p><span style="font-size: 16px; color: rgb(0, 153, 51);">Most hétvégén még ugyan nem megyünk erdőt járni és forralt borozni a párommal, de csak azért, mert hegyet mászunk Ausztriában. De a következő hétvégén, ha nem szakad az eső, akkor felkerekedünk, és kicsit kirándulunk a soproni erdőben, fent a Lővérekben. Jó emlékeim vannak róla a múlt évről. Olyan jó volt, mikor fent sétálgattunk, az őszi napfény melengetett, a lábunk alatt zizegett az avar, minden színes volt, s mire elindultunk visszafelé, rátaláltunk egy étteremre, ahol forralt bort kínáltak. A szezon első forralt borát. Jó fűszeresen! :-) Úgy az igazi!</span><img src="https://singli.cafeblog.hu/files/BooGiftBagSmall.gif" class="blogkep" align="right"></p> <p><span style="font-size: 16px; color: rgb(0, 153, 51);">Én szeretem az őszt. Igaz, hogy néha addig lehűl a hőmérséklet, hogy röpködnek a mínuszok, máskor esik az eső, vagy fúj a szél, de azért ennek az évszaknak is megvan a maga szépsége a szürettel, szüreti bál, színes fákkal, sütőtökkel, Halloween-nel,ami nálunk ugyan nem valami nagy jelentőséggel bíró nap),  de egészen Novemberig, amíg jó idő van, rengeteg szabadtéri programot lehet szervezni. Lehet, hogy egyszerűen csak most szeretném bepótolni a nyarat, amikor csak dolgoztam, takarítottam, aludtam? Elképzelhető, igen. De most a szabad hétvégéket mindenképpen szeretném kiélvezni, ameddig a párom ki nem megy Ausztriába dolgozni, mert azt követően már ő lesz olyan beosztásban, mint én voltam az előző munkahelyemen. Ki tudja, hogy nappalra, vagy éjszakára teszik-e be :-) Majd kiderül...</span></p> <p><span style="font-size: 16px; color: rgb(0, 153, 51);">Legyen nagyon szép napotok! Megyek alkotni! ;-)</span></p> <p><span style="font-size: 24px;"><span style="color: rgb(128, 0, 51);">Joyo</span></span></p>rich