Haladok

 Megtettem. És az vesse rám az első követ, aki nem érezne kísértést ilyen forma, szín és illat kíséretében. Én is elcsáboltam. Nyálaztam, csillogtak a szemeim. Egyszerűen muszáj volt a nyelvemen éreznem. Igen, igen, ettem egy marlekát. Csokisat. Ahogy beléptem a kedvenc teázom ajtaján, mögöttem Lilu és Rita, az üvegajtós  kis hűtőszekrényből rámvigyorgott az örmény sütemény. És én azonnal megkívántam! Minden lelkiismeret-furdalás nélkül rendeltem Szílvitől, és mosolyogva ettem meg. Erre egy szép adag karamellás fekete teát ittam. Közben jókat beszélgettünk a lányokkal. Főként a kajáról eset szó és a plusz kilókról. Elméletileg azt teveztük, hogy a Spagetti házban ebédelünk. Ezt meg is tettük. Ezt is minden bűnbánat nélkül ettem meg. Utána beültem egy dög unalmas előadásra. A jóllakottságomból kifolyólag, mivel minden vér a gyomrom tájékán volt, hoyg emésszek, nagyon lapossakat pislogtam. Utána vissza rohantam a szállásra, felkaptam a torna cuccomat és végre az edzőterem felé vettem az irányt. Alaposan leizzasztottam magam. 15 perc a futó padon, majdnem 20 perc a biciklin, felülés, utána ismét lábra edzettem. Folyt rólam a víz, de nagyon jó érzés volt. Sikerült másfél órát mozogni.

Most pedig itt ülök és megvacsoráztam. Egy nagy almát felkockáztam és natur joghurtot öntöttem rá. Nagyon finom volt, nektek is ajánlom. Az édességet is nagyon jól pótolja.