Huh! Hol is kezdjem? Elég mozgalmas volt a tegnapi nap. Lakótársaimmal teljesen fel voltunk pörögve, hogy be kellene rugni. Mondhatni, túlteljesítettük magunkat. Nem szégyellem, mert nem voltunk seggrészegek, csak kellemsen szalon spiccesek, ahogy azt drága exem szokta volt mondani. Bár kásásan beszéltünk, és elnagyoltak voltak a mozdulataink.
Az egész ott kezdődött, hogy előző nap teljesen elvesztettük a fejünket, és alkohol nélkül is leépítettük a másik idegrendszerét.
-És mi lenne még ha ittunk is volna? – kérdezte vigyorogva Balázs, a jazzdobos lakótársam.
Gergő mogyorószín szemei felragyogtak.
-Holnap rugjunk be – javasolta.
Én bele mentem. Mindig jó, ha emelkedett a hangulat.
Tegnap este kilenvc körül kocsival elmentünk a TESCO-ba, bevásásroltunk. Sör, ropi, chips, mogyoró és persze a 38%-os mézes barackpálinka. Neki is kezdtünk az ivásnak. Az elején úgy éreztem, hogy nem fogom bírni, menten ki is jön belőlem az a hat cent, amit narancslé kíséretében leküldtem. De tévedtem. Telt az idő, krumplit sütöttem, ettünk, roppiztunk, jöttek folyamatosan a következő körök. Gergő ki volt akadva, hogy én előbbre járok, mint ő.
-Nehogy már egy csaj jobb legyen, mint én – próbált komolykodó képet vágni, de nagyon nem jött neki össze. Töltött magának még két centet, koccintás – Isten, Isten – aztán húzzuk le. A betett fílmekre nem is emlékeztünk. próbáltuk megnézni a Kutyák és macskák, és a Kidobós című alkotásokat, de inkább ittunk és beszélgettünk, már ha azt beszélgetésnek lehet hívni. Gergő több felvételt is készített a telefonjával, és prübáltam elbújni a pokrócom alá. Én ott sem vagyok, szín józanul alszok a másik szobában, csak ők az alkoholisták! De nem jött össze, lerántották rólam a fedezékemet. Egy ízben Balázs úgy megcsiklandozott, hogy a lapockámat bevágtam a fal fémsarkába. Még mindig sajog. Kicsit átmasszírozta, miután kicsordult a könnyem és csillagokat láttam. és nem csak azokat, amiket ő a TESCO-ban vett és felragasztgatott a falra 🙂
Végül már összetóltuk a két rekamét és keresztben elfeküdtünk rajta. Ők hamar bedobták a szunyát hajnali fél négy felé. Később én is. Hajnakban nagy csetepatéra ébredtünk. Kint a folyosón, a munkások fenyegetőztes, hogy verekedés lesz és már úton vannak a rendőrök. Mind a hárman összenéztünk. Én a szendvics közepén aludtam. Eddig még csak egyszer aludtam két fiúval egy ágyban, de ez most jólesett a lelkemnek és a nőiségemnek. kimondottan jól.
Balázs kelt fel először. Én utána, mert fél egykor vizsgázom. érdekes módon csak hajnalban éreztem égető gyomorsavat és szédülést. De a másnaposság nem jelentkezett. Pedig fejenként megittuk a 7decis mézespálinka negyedét. Az üres üveget Gergő még az éjjel elmosta és kirakta a szekrény tetejére a három sörösüveg társaságában.
Jó volt az este, nagyon élveztük. Megállapodtunk, hogy ilyet 2008-ban még párat összehozunk. Most pedig búcsúzom, mert indulok vizsgázni. Szúrkoljatok. Néprajz, szóbeli! Azért kicsit másnapos vagyok.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: