Megkezdődött a nőnapi hajtás. Először is, minden nő társamnak BOLDOG NŐNAPOT kívánok!
Tegnap már bevetettem magam az üzletbe. De, ahogy most előre tekintek, kicsit bepánikoltam. Lehet, hogy este nyolcig is nyitav leszünket, nekem közben pedig a szakdogozati vázlatomat kellene irogatnom. De ahhoz még fel szeretnék menni nagyapámhoz, hogy a korabeli újsgokat, bélyegeket, plakátokat áttekintsem. Mikor fogok én aludni? És még volna hétfőre egy beadandó házidolgozatom. Csodálom, hogy azért még nem üldözött a társam, de szerintem ő is inkább a vázlatába merült.
Tegnap lejártam a lábam… raktár-iroda-üzlehelység-bolt eleje-üzlethelység-iroda-raktár-raktár-iroda-üzlethelység-bolteleje…..sorolhatnám. Ez még oké, csak én marha a mahas sarkú csizmámat vettem fel az alakalomra. Már annyira hozzá vagyok szokva, hogy gondolkodás nélkül az után nyúlok a sötét előszobába. Talán, ha felkapcsolnám a villanyt, rájönnék, hogy másfelé navigáljam a karom.
Minden esetre tegnap laza 500 forint borravalót kaptam, de azt is csak vasárnap kérem el. Kíváncsi leszek hogy apám, a “főnököm” vajon mennyi fizetséget ítél meg. Én rá bízom, csak ne essek pofára. Bevétel nagyságáról, vagy kicsinységéről nem számolok be, tíltja a szabályzat. De nyílván senki sem kíváncsi rá, úgy, hogy nem is tépem a számat.
Ezt a hétvégét végig pörgöm, aztán elkezdem teljesíteni a bevásárló listámat. Össze írtam egy keveset a határidónaplóm hátuljába, hogy mire volna szükségem. Aprákét bőven ráér. Nem sietek sehova. De a héten kinéztem magamnak egy szép padlizsán színű szoknyát, mikor Liluval rávettük magunkat, hogy tavaszra ruhát kellene próbálni. Ezt elég ritka nálunk. Olykor egy nő elkeseredik egy ilyen nevesebb ruhabolt próbafülkéiben, mert nem normális emberekre szabják és méretezik a darabokat. Ennyi. De az a szoknya jó volt. Ha még megvan, hétfőn meg is lepem magam nőnap alkalmából!
üzlethelyiség, fáradt nyusz:D