Mókás volt, az tény, de ugyan akkor még most is belepirulok, ha visszagondolok a jelenetre.
Tomival volt találkozóm. Elég borús volt az idő, én dupla pulcsiban mentem Szombathelyre. Az állomáson forró csókban forrtunk össze. Szeretek ölelkezni vele, akár nyílvános helyen, akár elbújva. Mikor szétváltunk, kézen fogott és lemosolygott rám.
-Arra gondoltam elmehetnénk fagyizni. Vagy neked túl hieg van hozzá?
-Nem. Tulajdonképpen nem.
-Akkor jó – mosolygott és kinyitotta a kocsi felém eső ajtaját. Igazi glállovag.
Meglepetésemre Kőszege mentünk egy Ibrahim nevű étterembe, ahol, elmondása szerint nagyszerű fagylaltkelyheket lehet enni. Nagyon tetszett a hely, a külső helységben, ahol ültünk, rá lehetet látni a régi várfalra, mely anno körülölelte Kőszeg városát. Nagyon tetszett minden, ami történt. Tomi is nagyon figyelmes volt, folyamatosn beszélgettünk, kivéve, mikor csókolóztunk.
Pár órával később mentünk el hozzájuk, ahol képeket nézegettünk a laptopon, zenét hallgattunk.
Ekkor felnéztem rá, ő pedig megcsókolt. Lassan, gyengéden, csábítóan, olyan módon, amibe az ember lánya beleremeg.
Hátra döntött, maga alá vont és kezdődött a csábítás. Levette a pulcsimat, amjd az ölébe emelt. Lebontottam a hajamat, ő pedig szétterítette a hátamon.
-Annyira szép így kibontva hajad – nézett fel rám.
Én elpirultam.
Lehúzta rólam a ruhákat. Most már nem éreztem túl gyorsnak a dolgot, csak az volt a gond, hogy túl fáradt volt, ezért sajnos nem jött össze. Sűrűn bocsánatot kért tőlem.
-Ilyen nem szokott előfordulni.
Pedig nem kellett volna elnézést kérnie. Volt már dolgom hasonló helyzetel. Tudom, hogy ez megesik, ha a férfi túlhajszolja magát, bosszút áll a teste.
-Inkább nézzünk meg egy filmet.
Én belementem. Bebújtunk a takaróba. A film huszadik percében elaludt mögöttem kezét a derekamon pihentetve. Jó volt hátranézni és létni, ahogy alszik.
Ekkor kopogtatta, én pedig összerezzentem. Gondoltam nem szólok semmit, hátha elmegy. De nem ment. Inkább bátorításnak vette, mert nyílt az ajtó.
-Van itt valaki? – szólt egy számomra idegen féfihang.
Még szép, hiszen ment a film és az erősítő, de még mindig nem szóltam semmit, inkább bújtam a takaró alá. Ekkor Tomi felébredt.
-Szia apa – szólt Tomi rekedten. – Most nem vagyok egyedül.
Az emeletes ágy létrájának fokain át szembenéztem a családfővel. Ő csupán a szemeimet láthatta, mert orrig rántottam a plédet, de egyértelmű volt, hogy ruhátlan vagyok.
Ad1; akkor nyílván fálollok és bemutatkozom neki.
Ad2; Tomi félig-meddig ki volt takarózva, és a csípője látán üvöltött róla, hogy meztelen.
-Bocsánat – mondta mosolyogva a férfi és kihátrált a szobából.
Tomi magához ölelt.
-Elaludtam?
-Igen. De csak fél órára – mondtam.
-Ígérem, hogy legközelebbre kialszom magam.
A jövő pénteket beszéltük meg. Akkor ott is alszom, így lesz időnk mindenre. De még mindig éreztem, ha személyesen be leszek mutatva az apjának, olyan vörös leszek, mint a rák!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: