Helyzetjelentés

 Helyzetjelentés…

Ez volt az utolsó napom a betegszabadságomból. Igyekeztem kiélvezni. Az elmúlt pár napban sikerült kipihennem magam. Már rám fért. Lehet, hogy a testem már a végére így lépett sztrájkba. Feladta a küzdelmet, becuppantott egy jópofa kis vírust és ágyhoz szegezett. Muszáj volt lassítanom, lefeküdnöm és magammal foglalkoznom. Kikapcsolt az agyam.

A családom és a párom elhalmozott figyelemmel, gyümölcsökkel és gyümölcslével. Életemben először, pedig magam álltam a saját gyógyszereimet. Legalább ötezer forintot ott hagytam a gyógyszertárban. Mi a tanulság? Baromi költséges dolog lebetegedni! És a felét sem szedtem be! Helyette édesanyám pumpálta belém a bivalyerős C-vitamint.

Amikor jobban lettem, elkezdtem élvezni újra a javuló közérzetemet. Lehet, hogy erre a legjobb tanítómester a betegség. Az ember elkezdi értékelni az egészségét. Sokkal több az életkedve, az energiája, színesebbnek és szebbnek lát mindent. Új terveket szövögettem. A korábbi depresszív, életunt énem eltűnt a vírusaimmal együtt. Repkedek, tele vagyok ötletekkel, alig várom, hogy újra dolgozzak.

Az elmúlt két napom olyan volt, mintha újra Székesfehérváron volnék. Magam osztottam be az időmet, elmentem vásárolni, takarítgattam, maratoni Jóbarátok bámulásba kezdtem, és ötleteket gyűjtöttem ahhoz, hogy miként kezdjek a változtatásokhoz.

Szombaton kerékpározni megyünk a családdal. Részt veszünk egy városi megmozduláson, amit a Critikal Mass itteni csapata szervez meg. Hétfőn, pedig csak azért is eljutok abba a női konditerembe. Eldöntöttem, hogy feszesítem a testem. Nagyon szeretnék a jövő évi Horvátországi nyaralásra párduc testet.

Tudom azt is, a régi esetekből tanulva, hogy, amikor rendszeresen járok konditerembe sokkal jobban érzem magam a bőrömbe. Jobb az állóképességem, szebb az alakom, és magabiztosabb vagyok.

Na majd meglátjuk, hogy mennyire tudom megemberelni magam! 🙂

Legyen nagyon szép estétek!

Joyo